Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI: Táblaképek / Panels (I-VII.)

dője és Krisztus ágyékkendője a Kálvárián tehát ugyanaz a ruhadarab. Szimbolikus jelentésű a háttérben ábrázolt táj is. A kereszt alatti jobb oldalon állók fölött magas sziklákra épített vár vagy város emelkedik. Minden bizonnyal Ecclesia erődítménye. A bal oldalon, a kéklő tavon a titokzatos, zárt, kerek épület Synagoga sötét székhelye. És nem véletlen a koponya elhelyezése sem a keresztfa alatt. Nemcsak a Golgota nevére utal. Ádám koponyája az, melyet a föld ezen a helyen vetett ki. A háttér ikonográfiái jobb oldalán megjelenő, görcsösen hullámzó vonalú, kopár, sötét fa, a szenvedésnek, gyötrődésnek az Olajfák hegyéről is ismert motívuma, itt ugyancsak Ádámmal hozható összefüggésbe. A bűnbeesés fája lehet, amely kiszáradt a tilalom megszegése után, és amelynek ágaiból Krisztus keresztjét ácsolták. A Kálvária-jelenet az eredeti oltár jobb oldali mozgószárnyánakalsó táblája volt. Hátoldala aranyozott. A két alakot bemutató dombormű lenyomata és az ornamentális rátétfaragványt jelző bekarcolások kopottan, de jól VI. Hátoldal Rear side láthatóan maradtak meg. Hátoldalára, az alsó és felső harmadban két széles hevedert erősítettek, melyet feltehetően a tábla valamilyen másodlagos felhasználáshoz szükséges megerősítésnek szántak. Mai formájában csonkított. PGy. 1 A Kálvária-jelenet leírásában, elemzésében Mojzer Miklós írásait követem. Lásd MOJZER 1976, 28-34. és MOJZER 1965, 97-101. Esztergom, Keresztény Múzeum Ltsz.: 55.103. VII. M S mester Feltámadás 1506 hársfa, tojástempera 158 x 80,5 cm 1878-1891 közötti szerzemény a Koháry-Coburg-család tulajdonából. Master M S The Resurrection 1506 Lime wood, tempera 158 x 80,5 cm Acquired between 1878 and 1891 from the property of the KoháryCoburg family. „Mikor már estére járt az idő, jött egy József nevű arimateai gazdag ember, aki maga is Jézus tanítványa volt. Bement Pilátushoz és elkérte Jézus testét. Pilátus elrendelte, hogy adják ki (a testet). József, miután levette a testet, tiszta lepelbe takarta és sziklába vájt új sírboltjába helyezte.... Másnap a készület napja után, egybegyűltek a főpapok és a farizeusok Pilátusnál és figyelmeztették: »Uram, emlékezünk rá, hogy az a csaló még életében azt állította: Harmadnapra föltámadok. Rendeld el tehát, hogy harmadnapig őrizzék a sírt, hogy tanítványai oda ne menjenek és el ne lopják őt s azt mondják a népnek: Föltámadt halottaiból. Ez az utóbbi csalás rosszabb lenne az előbbinél.« »Van őrségetek, válaszolta Pilátus, menjetek, őrizzétek ti, ahogy tudjatok.« Azok elmentek és őrséget állítottak a sírhoz, miután lepecsételték a követ." (Mt 27, 5766) „Szombat elmúltával Mária Magdolna, Mária Jakab anyja és Szalóme illatszereket vásároltak és elmentek, hogy megkenjék (Jézust). Kora reggel értek a sírhoz, amikor a nap éppen fölkelt." (Mk 16, 1-4) M S mester ábrázolása híven követi az evangéliumok szövegét. Krisztus feltámadásának bemutatását az azt megelőző, illetve az azután elkövetkező események pontos ábrázolásai kísérik a kép hátterében. A bal oldalon fönt, önálló képfelületre komponált, különálló részletként, szinte vázlatszerű nagyvonalúsággal megfestve, a Keresztlevétel jelenete látható. Arimathiai József, kezében a kalapáccsal, már lefelé ereszkedik a keresztnek támasztott létráról. A tiszta, fehér gyolcs zászlóként