Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI: Táblaképek / Panels (I-VII.)

IV Szent János evangélista (Az 1996-97. évi restaurálás előtt) St, John the Evangelist (Before the restoration in 1996-97) A Krisztust az Olajfák hegyén ábrázoló festmény az eredeti oltár bal oldali merevszárnyának alsó képe lehetett, minden bizonnyal az elveszett Angyali üdvözlet-jelenet alatt volt tehát látható. Hátoldalát legyalulták, annak eredeti felülete így elpusztult. A kép mai formájában csonkított. Jobb oldala ép, hátoldalán feltehetően az eredeti beépítéshez készített vájat fut végig. PGy. 1 Dürer fametszetű „Nagy Passió"-jából, a Krisztus siratása-lap. (B. 27.); HOFFMANN 1937, 26. 2 MOJZER 1965,19. Esztergom, Keresztény Múzeum Ltsz.: 55.101. V M S mester Keresztvitel 1506 hársfa, tojástempera 147,5 x 92,6 cm 1878-1891 közötti szerzemény a Koháry-Coburg-család tulajdonából. Master M S Christ Carrying the Cross 1506 Lime wood, tempera 147,5 x 92,6 cm Acquired between 1878 and 1891 from the property of the KoháryCoburg family. „Miután csúfot űztek belőle, levették róla a bíbort és saját ruháit adták rá. Azután elvezették, hogy keresztre feszítsék. Kényszerítettek egy arramenőt, cirenei Simont, Sándor és Rufusz atyját, aki éppen a mezőről jött, hogy vigye a keresztet. Majd kivezették arra a helyre, melynek Golgota, azaz Koponyahely a neve." (Mk 15, 20-23) „Nagy tömeg követte, köztük asszonyok is, akik siránkoztak és jajgattak miatta." (Lk 23, 27) A bibliai leírás jóval szűkszavúbb a festményen ábrázolt jelenetnél. A bal oldalon hátul, kör alakú bástyával jelzett városból, Jeruzsálemből indul a menet a jobb szélen hátul látható, kopár Koponyák hegye felé. A Krisztust kísérő, gyászoló és sirató sokaságból a két, csak a tömeg jelzésére szolgáló, szinte egy színnel megfestett nő előtt Mária és az ifjú tanítvány, János emelkedik ki. A figuracsoport térbeli helyzete nem tisztázott. Az alakok mérete ugyan kisebb az előtérben levőkénél, hiszen messzebb vannak, mégis szinte egy, a képfelületen számukra üresen hagyott, a háttér elemeivel, valamint a ferdén tartott létrával körülzárt mezőt betöltve, azok fölé emelkednek. A menet eleje a hosszú kanyargós úton már felért a hegyre. Ez is a képfelületnek a Krisztus csuklójára kötött, meglengetett kötél kanyargós vonala által körülhatárolt, önálló részlete. Állnak már fent keresztfák, egy kerékbetörtet is látni, és a korán érkezett bámészkodók sétálgatva várják az újabb elítélteket, először a hegyen már felfelé haladó, ostorral hajtott két latort. Jeruzsálem és a Golgota között az út a képen előre vezet. A menet éppen a nézők közvetlen közelében, legelöl torpan meg. Az előző jelenethez hasonlóan, a fájdalom színébe, lila köpenybe öltözött Krisztus leroskad ugyanis a hatalmas kereszt súlya alatt. Az őt körülvevők csoportja is különálló, a kép középső, első részét, az azonos léptékű figuráknak szinte egymás mellé és fölé való elrendezésével kitöltő egysége. Hátul a kalapos, a „gonoszok" sárgájába öltözött, „botorképű fogdmeg"

1 által cipelt létra ferde vonala zárja le a csoport terét. Kérdés, hogy ez a paraszt hol áll, hogy ennyire az előtte levők fölé emelkedik. Krisztus hatalmas alakját a kereszt gerendái fogják közre. A lefelé, Krisztusra tekin-