Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI: Táblaképek / Panels (I-VII.)
V A hátraforduló katona Soldier turning back tő katona helyét a hosszú lándzsa és a függőleges keresztszár jelöli ki. A kép jobb szélén az üresen maradó függőleges mezőt a turbános, a Krisztus jobb csuklójára csomózott hosszú kötelet magasra emelt kezével ostorként suhogtató katona tölti ki. A katona kifordított bal kezével - oda sem nézve, inkább a hátul haladó Máriát figyelve - Krisztus egy hosszú hajtincsét húzza. Terpesztett lábainak vonalát a jellegzetes „habszerű szikla" 2 , ugyancsak felületkitöltő elemként ismétli meg. A kísérők csoportjával a hosszú lándzsa és Szent János alakja között üresen maradó mezőt elfoglaló, hátraforduló katona teremt kapcsolatot, míg a térbeli elrendezés bizonytalanságát cirenei Simon előre görnyedő alakja takarja el a jobb oldalon. A képfelület meghatározott, esetenként hangsúlyos tárgyakkal körülhatárolt részeire komponált figurák Mojzer Miklós kitűnő elemzése szerint - mind a jelenetben bemutatott szerepek megtestesítői. Megfigyelhetjük, hogy Krisztus feje, arca mennyire különbözik az Olajfák hegyén (IV) bemutatottól, és a többi jeleneten is mindig más és más. Ugyanígy különbözik Szent János evangélista ábrázolása is a Passió három részletében, és Máriát is minden képen eltérő arcvonásokkal jellemzi a festő. „Olyan ez, mintha a rendező mindig újabb színészeket választana ki egyetlen dráma változásaihoz ..." 3 „Színészeket" pedig a Keresztvitel-jeleneten nagyobb részt itáliai mintákról válogatott a festő. A kereszt alatt leroskadó, szinte leülő Krisztus mantegnai előképekhez kötődik: Orpheusz haldoklik így a mantovai Camera vicia egyik freskóján. A keresztet megmarkoló katona feje Mantegna „Bacchanália a szőlőprés körül"-rézmetszetén (HIND 4.) a présen ülő alak fejének átrajzolása. Cirenei Simon jellegzetesen megnyújtott, hosszú koponyája, mely a Jézus születése-kép Szent Józsefében is igen hasonló formában tér vissza, ugyancsak Mantegnaelőképeket, például a Királyok imádása-lap bal oldali királyáét (HIND 3.) felhasználó ábrázolás. Ugyanehhez a mesterhez kötődik a hátraforduló katona arca is: a már említett „Bacchanália a szőlőprés körül"-lapon a középen kancsót emelő szatír profilját látjuk benne viszont. Ez a figura, pontosabban ez az arc, a Feltámadás-jelenetnek (VII.) is szereplője. Az erőteljesen profilba fordított fejet alig módosítva, a sír mellett hátrébb ülő katona ábrázolásához is (tükörképesen) felhasználta a festő. A kísérők csoportja inkább a német, schongaueri példákhoz kötődik. Igen jól követhető ez a figurák arcát és a testtartások, kézmozdulatok jelentésközvetítő nyelveV Hátoldal Rear side
