Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MIKÓ ÁRPÁD: Misztériumjáték. A táblák sorsa: források és feltevések

5. MS mester: Jézus születése (Divald Kornél eredeti felvétele, 1910) Master M S: The Nativity (Kornél Divald's original photograph, 1910) szögnyomok formájában - előkerült a helyük. Nyilván volt a tábláknak egy olyan korszakuk (másodlagos helyen), amikor még szorosan együtt tartották őket. Jó volna tudni, vajon a hevederek a csonkítások után vagy még korábban kerültek a táblákra. Egyik végük keskenyebb, elhelyezkedésük pedig szimmetrikus: a Keresztvitelnek a bal oldalán, a Kálváriának a jobb oldalán szélesebb a heveder. Vajon miért kellett őket megerősíteni? Önálló képként függtek valahol, vagy egy barokk oltár szerelvényeiként szolgáltak egy darabig? A merevszárnyakat nem erősítették meg; a Feltámadás-tábla ma is őrzi eredeti hátát, rajta a könnyed kézzel felvázolt kétfigurás kompozícióval. Az Olajfák hegyének hátsó oldalát legyalulták. A többi tábla hátoldalán arab számjegyekkel felírva három szám olvasható: „1", „3" és „4". Sorrendjük nem azonos a jelenetekével.

97 Különös szabályosság mutatkozik egyébként a táblák csonkítottságában is: a merev szárnyak képei hosszúkásabb arányúak, mint a mozgószárnyakéi; az egyes táblák közötti jelentős - méretkülönbségek sem érthetőek. A Jézus születése-kép 18. század végi keretben volt a 20. század elején. Aligha a keret miatt vágták körbe, amint ezt Divald