Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MIKÓ ÁRPÁD: Misztériumjáték. A táblák sorsa: források és feltevések

még föltételezte, hiszen a többit is körbevágták; a keret alkalmasint számára szabottan készült. A 18. század végén ezek a képek még ugyanazon a helyen lehettek; nagyon is plauzibilis föltételezni, hogy valamennyinek volt barokk kerete. Vajon hol? Tálán Selmecbányán, a volt jezsuita templomban? A technikai kérdésekre könnyebben fogunk választ kapni az esztergomi táblák folyamatban lévő restaurálása során. Epilógus Mindig sajnáltam Hermogenést, Hipponikos fiát, hogy oly hosszan - sok-sok caputon keresztül - kénytelen végigelemezni Kratylos tanítását a nevek igazi természetéről, amely szerint azok hozzátartoznak az emberekhez, a tárgyakhoz, mi több, talán fontosabbak is annál, mint amit megneveznek. Hermogenésnek adtam igazat, aki úgy vélte, hogy a névvel „az emberek a dolgokat... megegyezés alapján, konvencionálisan jelölik",

98 és azt hittem, hogy teljesen mindegy, M S mesternek mi - vagy mi volt - a neve. Hamarosan be kellett látnom, hogy tévedtem. Mert nemcsak az eddig javasolt feloldásokkal, hanem már magukkal a betűkkel is baj van. Urbach Zsuzsa pontosan látja, hogy „már neve is tévedéseink egyik jele", hisz helyesen M S monogramistának kellene neveznünk őt, s az ő olvasatában a szignatúra is: más." Végh János a grammatikailag helyes megoldáshoz ragaszkodott: a két betűt a pontok névbetűkké teszik, s mögöttük ott van maga az ember.

100 Mindezek szigorúan tudományos, száraz érvelésen alapulnak, mégis tagadhatatlanul van bennük valami mágikus elem. Akaratlan névvarázs? A szómágia igazán hatékony formája azonban - ezt mindannyian tudjuk - a hallgatás. Ki rejtőzködik voltaképp e két betű mögött? M S mester nevének kimondhatatlansága számomra a szó hatalmának ékes tanúbizonysága. Ezen már az sem változtathat, ha egyszer megtudom, ki ő. Ennek a két betűnek hatalma van: aki tudja, mit jelentenek, az a képet is olvasni tudja - vagy legalább másképp is tudja olvasni, mint mi, beavatatlanok. A jeleknek ez a képessége roppant fontos e hitét vesztett világban. Mintha az parázslanék föl hirtelen ebben a két betűben, hogy mégis megvan még elevenen, a feledés hamuja alatt az a titok, ami egykor a nyelvben lakott. Amely egykor szólásra bírta a nyelvet. Szent József alakja M S mester Jézus születése-táblájáról. (Számítógépes nagyítás Divald Kornél eredeti negatívjárói, 1910) Saint Joseph from the Nativity by master M S (Computerenlargement from the original negative by Kornél Divald, 1910) JEGYZETEK 1 MAROSI E.: „A későgótika a 15. század végén és a 16. században - Oltárművészet 1500 körül." in: A művészet története Magyarországon. Szerk. ARADI N. Budapest 1983,143. 2 A magyarországi árvízkárosultak javára Budapesten Gf. Károlyi Alajos palotájában rendezett Műipari és történelmi emlék-kiállítás tárgyainak leíró lajstroma. Készítették Dr. HENSZLMANN IMRE és BUBICS ZSIGMOND apát, sajtó alá rendezte SZALAY IMRE. Budapest 1876, 38. Vö.: HENSZLMANN I.: „Az árvízkárosultak javára rendezett kiállítás némely nevezetesebb műdarabja." in: AÉ 10 (1876), 165.