Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MIKÓ ÁRPÁD: Misztériumjáték. A táblák sorsa: források és feltevések

2. Krisztus M S mester Kálvária-táblájáról (1915 előtt) Christ from the Crucifixion by Master M S (before 1915) 3. Krisztus M S mester Kálvária-táblájáról (1996) Christ from the Crucifixion by Master M S (1996) Nagyot ugorva a történetben: azt a korpuszt, amit Genthon tervezett a harmincas évek elején, végül Gere­vich Tibor másik tanítványa, Radocsay Dénes (1918— 1974) állította össze s jelentette meg 1955-ben. Megalkot­ta a középkori magyarországi táblaképfestészet kánon­ját. Radocsay végtelen szorgalmával elvégezte azt, amit Gerevich Tibor 1916-ban oly nagyon hiányolt: összegyűj­tötte, iskolákba osztotta, katalogizálta az egész anyagot. Hosszú időre véget ért a kutatásnak az a sokféleséget tűrő, kalandos korszaka, amelynek - a történet kezde­tén - M S mestert is köszönhette a magyar művészet­történet. Radocsay közölte a - megközelítőleg - teljes bibliográfiát, felsorolta a képek fortuna eriticájának leg­fontosabb állomásait. (A stíluskritikai viták történetét, amellyel itt nem akarok untatni senkit, nála lehet tanul­mányozni.) Radocsay Dénes könyvében a leglátványo­sabb változás az volt a korábbiakhoz képest, hogy im­már nem a magyar, hanem a magyarországi táblaképfes­tészet történetéről szólt. M S mester a kötetben nagy szerepet kapott. 89 Nem akarom azt feszegetni, hogy pusztán a szóhasználatban jelentett-e változást, vagy mélyrehatóbb, strukturális átalakulás eredménye volt­e a címváltozás, az biztos, hogy mögötte jól felismerhe­tően Fülep Lajos tevékenysége állt. Azé a tudósé, aki­nek neve mindig kimaradt a táblák teljességre törekvő bibliográfiájából. 90 Fülep Lajos (1885-1970), amikor a háború után belső száműzetéséből visszatérve megpróbálta a magyar mű­vészettörténetet más utakra terelni, kegyetlenül leszá­molt a művészettörténet-írásnak azzal a változatával, amelynek fő reprezentánsa Gerevich Tibor volt. 91 Fülep apokaliptikus irályú szövegének - akadémiai székfog­lalójának - fő illusztrációja éppen M S mester lett. Vég­telenül gyanakodva tekintett a képek „magyarságára", s ízekre szedte Gerevichnek - láttuk - ugyanazon a szá­zadelőn megfogalmazott gondolatait, amikor ő is - csak a másik oldalon - pályáját kezdte. „Átugorva a közben­sőkön - mennydörögte -, menjünk egyenesen M S mes­terhez - nézzük meg, ezt az áhított nagy értéket milyen érvekkel jussolja a magyar patrimoniumba az osztoszko­dáson. »A Mária találkozását Erzsébettel, Jézus születé­sét és kínszenvedésének négy jelenetét ábrázoló képek a magyar formaképzés legegyénibb termékei...« »Felfe­szített Krisztusa nem összeomlott emberi roncs, mint fejlődéstörténeti párhuzamának, Grünewaldnak a né­met realizmus kíméletlenségére annyira jellemző Meg-

Next

/
Thumbnails
Contents