Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MIKÓ ÁRPÁD: Misztériumjáték. A táblák sorsa: források és feltevések

2. Krisztus M S mester Kálvária-táblájáról (1915 előtt) Christ from the Crucifixion by Master M S (before 1915) 3. Krisztus M S mester Kálvária-táblájáról (1996) Christ from the Crucifixion by Master M S (1996) Nagyot ugorva a történetben: azt a korpuszt, amit Genthon tervezett a harmincas évek elején, végül Gerevich Tibor másik tanítványa, Radocsay Dénes (1918— 1974) állította össze s jelentette meg 1955-ben. Megalkotta a középkori magyarországi táblaképfestészet kánonját. Radocsay végtelen szorgalmával elvégezte azt, amit Gerevich Tibor 1916-ban oly nagyon hiányolt: összegyűjtötte, iskolákba osztotta, katalogizálta az egész anyagot. Hosszú időre véget ért a kutatásnak az a sokféleséget tűrő, kalandos korszaka, amelynek - a történet kezdetén - M S mestert is köszönhette a magyar művészettörténet. Radocsay közölte a - megközelítőleg - teljes bibliográfiát, felsorolta a képek fortuna eriticájának legfontosabb állomásait. (A stíluskritikai viták történetét, amellyel itt nem akarok untatni senkit, nála lehet tanulmányozni.) Radocsay Dénes könyvében a leglátványosabb változás az volt a korábbiakhoz képest, hogy immár nem a magyar, hanem a magyarországi táblaképfestészet történetéről szólt. M S mester a kötetben nagy szerepet kapott.

89 Nem akarom azt feszegetni, hogy pusztán a szóhasználatban jelentett-e változást, vagy mélyrehatóbb, strukturális átalakulás eredménye volte a címváltozás, az biztos, hogy mögötte jól felismerhetően Fülep Lajos tevékenysége állt. Azé a tudósé, akinek neve mindig kimaradt a táblák teljességre törekvő bibliográfiájából.

90 Fülep Lajos (1885-1970), amikor a háború után belső száműzetéséből visszatérve megpróbálta a magyar művészettörténetet más utakra terelni, kegyetlenül leszámolt a művészettörténet-írásnak azzal a változatával, amelynek fő reprezentánsa Gerevich Tibor volt.

91 Fülep apokaliptikus irályú szövegének - akadémiai székfoglalójának - fő illusztrációja éppen M S mester lett. Végtelenül gyanakodva tekintett a képek „magyarságára", s ízekre szedte Gerevichnek - láttuk - ugyanazon a századelőn megfogalmazott gondolatait, amikor ő is - csak a másik oldalon - pályáját kezdte. „Átugorva a közbensőkön - mennydörögte -, menjünk egyenesen M S mesterhez - nézzük meg, ezt az áhított nagy értéket milyen érvekkel jussolja a magyar patrimoniumba az osztoszkodáson. »A Mária találkozását Erzsébettel, Jézus születését és kínszenvedésének négy jelenetét ábrázoló képek a magyar formaképzés legegyénibb termékei...« »Felfeszített Krisztusa nem összeomlott emberi roncs, mint fejlődéstörténeti párhuzamának, Grünewaldnak a német realizmus kíméletlenségére annyira jellemző Meg-