Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MIKÓ ÁRPÁD: Misztériumjáték. A táblák sorsa: források és feltevések

I. MS mester Keresztvitel-táblája régi keretében (1915 után) Master M S's Christ Carrying the Cross in its old frame (after 1915) szeti Múzeumba. Ennek a történetnek nem tulajdonított különösebb jelentőséget: a képeknek mindenképp Selmecbányáról kellett Hontszentantalra kerülniük. Az általa ismert adatok egybevágtak: számára M S mester a hazai művészet történetének része volt. Szeretném nyomatékosan fölhívni a figyelmet arra, hogy Divald következtetései a mai napig érvényesek maradtak, sőt, a képek provenienciájáról tulajdonképpen az összes adatot tartalmazták. A szignatúrát is ismerte, de mivel az esztergomi sorozat 1915-ig erősen át volt festve, hitelességét illetően fenntartásai voltak. Tőle tudjuk azt is, hogy a Szépművészeti Múzeum képét 1910-re már letisztították. O volt az, aki a hontszentantali táblát is restaurálatlan állapotban látta; fényképen is megörökítette, késő barokk keretének részletével együtt.

19 Úgy gondolta, a táblát azért vágták körbe, hogy beleférjen a „copf stílű fakeretbe".

20 Gerevich Tibor Divald adatait használta fel - ha nevét éppen nem is írta le - 1916-ban Az Újság című napilapban, a prímási képtár régi magyar táblaképeit ismertető cikkében.

21 „A prímási képtár régi magyarországi festményeinek koronája négy nagy Passzió-kép... - írta