Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - POSZLER GYÖRGYI: Selmecbánya és a Mária-templom főoltára

szítésének történeti körülményeit tekintve is. Nagy valószínűséggel nem sorolható a bányavárosokban megrendelt, a városi polgárok által esetenként igen magas összegű adományokkal is ellátott oltárok körébe. A besztercebányai főoltár építése pedig ugyanezen években igencsak nagy vállalkozásnak számított. A másik, 1500ban felszentelt, szobrainak tanúsága szerint ugyancsak nagyméretű és igényes oltár a Selmecbányái Szent Katalin-templom főoltára volt. Ennek donátorai, amint láttuk, szintén a városi polgárság, illetve az egyházi tisztségviselők köréből kerültek ki. A fenti adatokból arra következtethetünk, hogy Selmecbánya rendelkezett olyan gazdag Ringbürger-réteggel - melynek jövedelme nem feltétlenül, vagy nem kizárólag a bányavállalkozásból származott -, amely mecénása lehetett volna a plébániatemplom főoltárának. Steck Boldizsár pl., aki nemegyszer több száz, olykor ezer forintos összeget hitelezett az özvegy Beatrix királynénak, mindenképpen közéjük tartozott. A Mária-templom főoltárának készítésével kapcsolatban álló személyeket azonban valószínűleg mégis más körben kell keresnünk. A történeti adatok és összefüggések elemzése - a művészettörténeti, stíluskritikai megfigyelések által is támogatva jelölik, ki az ilyen irányú további kutatás számba jöhető irányait. Az egyik lehetséges tájékozódási pont Krakkó, Veit Stoß ottani, a Mária-templom oltárán dolgozó műhelye. M S mester Vizitáció-táblája és a krakkói Mária-oltár egyes jelenetei közti stiláris hasonlóságra - a formai jellemzők, a drapériák vonalvezetésének részletei, valamint a meglepően élénk zöld növények és színes virágok nagy felületű, részletező, a herbáriumok hagyományait követő bemutatása - a művészettörténeti szakirodalomban Mojzer Miklós hívta fel a figyelmet.

41 „A fő jelenet és az oltárszárnyak ábrázolásai nagy méretűek, így sokak számára messziről is jól láthatók. Maguk az ábrázolások mintha hangszórón keresztül szólnának a hívekhez"- írja Mojzer a krakkói főoltárról,

42 amely megállapítás - az idulatok és érzelmek végletekig való felfokozottságát, a szemlélőre gyakorolt hatás intenzitását tekintve, melynek legközvetlenebb közvetítői ezeken az ábrázolásokon is a kifejező kézmozdulatok és testtartások, a tudatosan vezetett pillantások, a szenvedélyes arckifejezések és a lendületesen lebbenő drapériák -, akár M S mester Selmecbányái oltárára is vonatkozhatna. A Stoß-muhellyel való stiláris kapcsolatok mellett a szellemi hasonlóság is fontosnak tűnik tehát. A két mű összehasonlításakor így a mesterek és műhelyek közti kapcsolaton túl, esetleg az oltárok programját megalkotók és a megrendelők közti összefüggések után is eséllyel kutathatunk. Ezen az úton haladva mutatta be Mojzer Miklós Johannes Galer tevékenységét. A krakkói egyetemen baccalaureusi, majd magister artiumi szintre jutott tudós férfi az 1470-es évek végétől a krakkói Mária-templom német prédikátori tisztét is betöltötte. Fontos szerepet játszott a Veit Stoß Mária-oltárának felállítására 1477-től szerveződő nagyszabású vállalkozásban. Tevékenységével több éven keresztül nagy sikerrel járult hozzá az oltár építését támogató adományok gyűjtéséhez. Prédiká3. A Selmecbányái óvár keleti homlokzata. (Lux Kálmán rajza). Eastern Front of the Old Castle at Selmecbánya. (Drawing by Kálmán Lux)