Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás
III. 4. 1. VÁGÓ PÁL (1853-1928) A menekültek 1882 Flüchtlinge 1882 XXVI. sz. színes kép olaj, vászon; 93 x 1 30 cm j. I. b.: Vágó Vágó Pált az egyik legtehetségesebb növendéknek tartották a müncheni akadémián, ahol ezüstérmet is nyert 1880-ban. Az akadémiáról küldte el a fiatal festő a pesti kiállításra 1882-ben A menekültek című befejezett képét és annak vázlatát is. Ez utóbbit benyújtotta a Munkácsy-ösztön díjra, azonban szavazatot nem nyert el vele. A befejezett képpel ellenben nagy sikert aratott: megvette a király saját gyűjteménye számára. (Ferenc József 1882-től kezdve, Ipolyi Arnold sürgetésére kezdett el vásárolni a pesti kiállításokon is.) Vágó Pál A menekültek című képe a művész unokájának, dr. Vágó Pálnak közlése szerint a cári pogromok elől Magyarországra menekült lengyel családot ábrázol, amint egy jász parasztcsalád otthonába fogadva étellel kínálja őket. A leírás nem említi, de a képről leolvasható, hogy a menekülő család valamikor jómódban élhetett, kisleányukon harisnya s cipő, az édesanya haján csipke főkötő van; a házigazdák gyermeke ellenben mezítlábas, a szülők viselete pedig a jászsági parasztviselet. A képet részletesen ismertette a Vasárnapi Újság, nagy teret adva a képen ábrázolt társadalmi különbségeknek: „Egyik csoportban kimerült finom úri nép gyönge gyermekkel, a másik csoportban falusi parasztcsalád: olyan nagy az ellentét köztük amúgy szemre, de olyan benső az a kapocs, mely láthatatlanul egyesíti e pillanatban ennél az asztalnál, ez alatt a barátságos fedél alatt. Eszmei tartalomban is szerencsés e festmény, 's előadásában meleg érzés nyilatkozik. A képet ő felsége a király vette meg a kiállításból". A menekültek című kép - az akkori uralkodói szófordulattal élve - a „néptörzsek" közötti békét sugallta, s így megfelelhetett az uralkodó elvárásainak. Ferenc József a magángyűjteményében lévő képek kiállításához általában szívesen hozzájárult, Vágó Pál műve így bekerülhetett a millenniumi nagy seregszemlébe is. Irodalom Képes Tárgymutató az 0. M. Képzőművészeti Társulat 1882. évi őszi kiállításának második sorozatára, kat. sz. 257; Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1883. évre (10. sz.) 52-68; N. A/.: A menekültek. Vágó Pál festménye. In: V. U. 1884. (4. sz.) 58; Ezredéves Országos Kiállítás 1896, kat. sz. 945; Lyka 1982 2 (1951), 52-53; Lyka Károly: A virtus festője. In: Új idők 1928. okt. 28; dr. Vágó Pál feljegyzése, MNG Adattár 23635/1995; Szabadi 1989, 127; Szabadi 1993, 190. MNG ltsz.: 5203 S. K. III. 4. 2. VASTAGH GÉZA (1866-1919) Nyugvó parasztlány 1887 Ruhendes Bauernmädchen 1887 olaj, vászon; 37 x 58 cm j. I. b.: Vastagh Géza 887 A fiatal Vastagh Gézának első sikerét jelentette, hogy Nyugvó parasztlány című képét megvette a király az 1887-es őszi kiállításon. Ez a műve egyszerű parasztid i II, mely - az egykorú szóhasználatot idézve - megfelelhetett az uralkodó „Burg-demokratizmusának". 1887-től Vastagh Géza társadalmi elismertsége egyre növekszik: 1 888-ban elnyeri a Ráth György-díjat Figyelő oroszlánok című képével, majd 1 894ben az állami aranyérmet is Ki a legény a csordában című óriási méretű művével. A „legény" itt a szürke gulya fújtató, toporzékoló bikája. Ez utóbbi kép ma a Természettudományi Múzeum megőrzésében van. Irodalom Képes Tárgymutató az O. M. Képzőművészeti Társulat 1887. évi őszi kiállításának második sorozatára. Budapest, 1887, kat. sz. 165; Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1887. évre. Budapest 1887, 46; Lyka 1982 2 (1951), 68. MNG ltsz.: 5205 S. K. III. 4. 3. BIHARI SÁNDOR (1855-1906) Programbeszéd 1890 Programmrede 1890 olaj, vászon; 75 x 127,3 cm j. I. j.: Bihari Bihari Programbeszéd című képének millenniumi kiállítása kapcsán állapítja meg Keleti Gusztáv, hogy a festészet területén a „parasztkultusz"-ban „felfedezetlen kincsek halmaza lappang". Bihari képén - írja - nagyszerű „jellemalakokat" láthatunk. A jellemalakokon egyaránt értette a parasztok változatos karaktereit és az úri képviselő figuráját. Bihari a
