Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás
a. Aranyérmes müvek Mit Goldmedaillen ausgezeichnete Werke ÁLLAMI NAGY ARANYÉREMMEL KITÜNTETETT MAGYAR MŰVÉSZEK: 1886 Eisenhut Ferenc: Gü/ baba halála (olajfestmény) 1887 Zala György: Harckészség (bronzszobor) 1888 Munkácsy Mihály: Pillanatnyi felhevülés (olajfestmény) 1889 Feszty Áprád: Kesergő asszonyok Krisztus sírjánál (olajfestmény) 1890 Benczúr Gyula: Mályvák között (olajfestmény) 1893 Bihari Sándor: Az ö nótája (olajfestmény) K. Spányi Béla: Őszi verőfény (olajfestmény) 1894 Vastagh Géza: Ki a legény a csárdában? (olajfestmény) 1896 Lötz Károly : Női arckép (olajfestmény) 1896 Horovitz Lipót: Női arckép (olajfestmény) 1898 br. Mednyánszky László: Hegyi táj (olajfestmény) 1900 László Fülöp: Csekonics grófné arcképe (olajfestmény) 1 900 Zemplényi Tivadar: Virrasszatok és imádkozzatok (olajfestmény) 1 901 Stróbl Alajos: Kürtös alak a Mátyás-kütrói (bronzszobor) 1905 Olgyay Ferenc: Tehenek az akácosban (olajfestmény) 1906 Perimutter Izsák: Falurészlet reggeli napsütésben (olajfestmény) Strobentz Frigyes: Rózsaszínruhás hölgy (olajfestmény) 1908 Karlovszky Bertalan: Magyar parasztasszony (olajfestmény) Teles Ede: Tanulmányfej (márványszobor) III. 3a. 1. BENCZÚR GYULA (1844-1920) Mályvák között 1890 Unter Maiven 1890 olaj, vászon; 1 50,5 x 1 08 cm j. I. j.: Benczúr Gyula Budapest 1890 Eisenhut Ferenc, Zala György, Munkácsy Mihály és Feszty Árpád után 1 890-ben Benczúr Gyula nyerte el az állami díjat, melynek odaítéléséről a szokásoknak megfelelően maga a miniszter értesítette a festőt 1891. január 24-én kelt levelében: „az aranyérmet a társulat pályabíróságának javaslatára a budapesti műcsarnokban tartott 1890-91. évi téli kiállításon szerepelt Mályvák között című olajfestményért Önnek adományozom". A Mályvák között ezen túlmenően megkapta a Társulat 300 forintos műlap-díját is. A Mályvák között Benczúr kétségtelen bravúrral megfestett, életképfestészetbe forduló mitológiai képeinek egyike, a hazai szalonfestészet kiemelkedő darabja. E kép díjazásának körülményei azonban rávilágítanak az állami aranyérem odaítélésének egyik lehetséges szempontjára is. Benczúr reprezentatív históriai műveivel vált közismertté. A Vajk megkeresztelése, Hunyadi László búcsúja, vagy később Budavár visszavétele a hivatalos történelemszemlélet nyilvánvaló reprezentánsai. Ám nem ezekre a műveire ítélték oda a legmagasabb állami díjat, hanem szalonképeinek egyikére. Ez utóbbiakat-saját bevallása szerint- pihenésképpen, mintegy kedvtelésből festette.
