Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás
Az egykorú forrásokból nem igazolható, ám az egybeesések alapján feltételezhető, hogy az aranyérem odaítélésében az is szerepet játszhatott, hogy a képet a király vásárolta meg felesége, Erzsébet királyné számára. Ezt támasztja alá, hogy a képről készült műlapot ismertető leírásban, mely a Képzőművészeti Társulat közlönyével minden taghoz eljutott, erre a mozzanatra külön is kitérnek: „A mesteriskola nagyszerű vezetőjének háromszor megkoszorúzott pompás kis idylljét kapják a társulatunk tagjai műlapul. A háromszoros koszorúzás az állami arany-érem és a társulati műlapdíj volt, s a mit első helyen kellett volna megemlítenünk, az a kitüntetés, hogy a képet Ő Felsége a király saját gyűjteménye gazdagítására megvette". A műlap Kádár Gábor párizsi chromolithográfiai műtermében készült. A Társulat elhatározta, hogy a következő évi műlapul a kép pendant-jaként Baditz Ottó Vadrózsák című képének chromolithográfiáját adja, és így „a két színes pendant egymást szerencsésen fogja kiegészíteni bármely fiatal leány szobájának diskrét színezetű kárpitján". Mindehhez hozzá kell tennünk: Baditz Vadrózsák című képét Ferenc József a Mályvák közötte] eg-yidőben vásárolta meg a Képzőművészeti Társulat kiállításán. Benczúr Mályvák között című képe a királyné kis-szalonjában függött, majd halála után a király átadta a főúri hölgyek egy csoportjának kérésére létrehozott Erzsébet királyné Emlékmúzeumnak, melyet a budai vár erre a célra átalakított szobáiban állítottak fel. Benczúr képe ekkor a rekonstruált dolgozószobának képezte díszét. Az Erzsébet királyné Emlékmúzeum anyaga leltári lag az első perctől kezdve a Nemzeti Múzeum része volt, így az emlékmúzeum feloszlatása után (1951 ) Benczúr képe múzeumi megőrzésre kerülhetett. Irodalom Képes tárgymutató az O.M. Képzőművészeti Társulat 1890. évi téli kiállításához. Budapest 1890, kat. sz. 128; Csáky Albin értesítése Benczúr Gyulának az aranyérem odaítéléséről. MNG Adattár 22595/1986. I. 4 ltsz.; Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1890. évi Közleményei, 5, 29; Szálai Imre: Az Erzsébet királyné emlékmúzeum. Budapest, 1907, 13, 24; Horner 1938, 50; Telepy 1963; Szabadi 1993, 195. MNG ltsz.: 51.545 S. K. III. 3a. 2. BIHARI SÁNDOR (1855-1906) Az ö nótája 1893 Er läßt sich aufspielen 1893 olaj, vászon; 103,5 x 144 cm j. I. j.: Bihari Sándor 893 Bihari Sándor elsősorban azokkal a népéletképeivel aratta legnagyobb sikereit, amelyeknek azonnal leolvasható, csattanós történetük van. A Bíró előtt című képét e szempont alapján terjesztették fel első helyen a Munkácsy-díjra, mivel - akárcsak Munkácsy népéletképei esetében - az életszerűséget, a karaktereknek, egy népszínmű jeleneteiből megszokott jellemző megragadását vélték felfedezni rajta. Bihari első nagyobb sikerét a Kereszttűzben (1885) című népéletképével aratta. „Katonák harca ez egy csinos menyecske ellen, a ki a vásárról jövet betéved egy kocsmába... A csárdába épen [sic!] huszárok vannak. Szemet szúr a menyecske, megkezdődik az atak; körülfogják. Különösen tüzel rá az a huszár, a ki szemben telepedett le vele..." - írja a képről leolvashatókat a Vasárnapi Újság. Ez a festmény megtetszett Rudolf trónörökösnek, aki az 1885-ös Országos Kiállítás fővédnöke volt, s „a királynak a kiállításra vonatkozó emlékekkel kívánván kedveskedni, ezek közé Bihari festményét is kiválasztotta". A legpopulárisabb magyar népéletképek egyikévé Bihari a Bíró előtt című képe (1886) vált. Még a kiállításon megvette az uralkodó, s a kép népszerűségéhez ez is hozzájárult. Szana Tamás nem felejti el felemlíteni, hogy tulajdonosa - a király - a képről megjegyezte: „látása mindenkor nagy gyönyörűséget okoz neki". Ettől kezdve Bihari a társadalmi elismerés sokféle formájára számíthatott. 1890-ben a Falu rossza című művével elnyerte a Társulati díjat, 1893-ban festett Az ő nótája című népéletképére pedig az állami aranyérmet is. Ez a kitüntetés szerű díj elsősorban nem a mű kvalitásainak, hanem Bihari egész működésének elismerése volt, melyet „megkoronázott" a millennium alkalmával elnyert Osztrák Császári Ferenc József Rend. Biharinak még egy képe került a király magyar gyűjteményébe: a Programbeszéd kisebb változata. A Bíró előtt és Az ő nótája című képeket a Könyves Kálmán műkiadó vállalat bekeretezett olajnyomatok formájában páros képként hozta forgalomba, így váltak a középosztályi, kispolgári lakások ezreinek obligát díszévé a század első évtizedében. Irodalom N.N.: Kereszttűzben. In: V. U. 1886, 826; Szana 1889, 137-144; Fónagy 1906, 361; Roskovics Ignác: A bíró előtt. In: V. U. 1906, 223-224; Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Közleményei 1894-re, 9; Ezredéves Országos Kiállítás 1896, kat. sz. 834; Lyka 1982 2 (1947), 66; Szabadi 1989, 128.
