Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás

III. 2b. 5. STRÓBL ALAJOS (1856-1926) Lötz Károly 1884 Büste von Károly Lötz 1884 színezett gipsz; 57 cm j. a bal vállon: Stróbl A. 1884 Stróbl Alajost a Képzőművészeti Társulat 1884-ben megbízta Lötz Károly mellszobrának elkészítésével, mégpedig azon célból, hogy az Operaház mennyezetfreskójának elkészülte alkalmából „Lötz művészete iránt is ünnepélyes kifejezésre juttassa elismerését". A Társulat ugyanis „nevezetesb művészeink bronz mellszobrával díszíti műcsarnoka termeit". A szobrász „más előbbi műveivel, mint a fejedelemnek mellszobrával, ki személyesen ült felvételre, úgy ezzel is immár méltón megfelelt a feladatnak". Amikor Zichy és Munkácsy képmása után Lotzét is elhelyezték, a portrék - ahogy Ipolyi Arnold 1885. március 8-án elhangzott társulati közgyűlési megnyitó beszédében mondta - „méltán fognak sorakozni műcsarnokunk palotája folyosóin Munkácsy mester bronzszobrával, hol azok alkalmasan állandanak művészetünk nemes díszéül". Ugyancsak Ipolyi ajánlotta ez alkalommal, hogy Lotzot örökös tiszteleti tagul válassza meg a Társulat. Javasolták továbbá a kultuszminiszternek, hogy az Olymposzt ábrázoló mennyezetfreskót államköltségen sokszorosítsák, valamint hogy Lotznak „a monumentális festészeti irány művelésére alkalmas műtermet állítsanak fel" (Ybl Ervin). Stróbl az Operaház díszítési munkálatain Lotzcal egyidőben dolgozott. Ugyanabban az időben helyezik el a főbejárat melletti fülkében Liszt Ferenc és Erkel Ferenc egészalakos portrészobraix Stróbltól, amikor elkészül Lötz műve, az Olymposzx ábrázoló nézőtéri mennyezetfreskó. Kapcsolatukat erősíthette az is, hogy Bécsből visszatérve a szobrászművész Zsófia húga Lotznál folytatta festészeti tanulmányait. A portré tehát a személyes ismeretség jegyében, feltehetően természet után készült. Az ábrázolt hivatására, művész voltára külső jelkép, attribútum közvetlenül nem utal. A szimmetrikus, rendezett vonások, az ápolt szakáll és bajusz bármilyen „civil" arcra jól illenének. Mégis: az öntudatosan felvetett fej tartása, a fürtös haj, s a lendületesen megmintázott öltözékrétegek- a hanyagul vállravetett felöltő festői mozgalmassága, s a „szélfútta" nyakkendő - a romantikus művészfelfogást testesíti meg. A mű márvány változata a szegedi Pantheonba került. Stróbl és Lötz kapcsolata nem merült ki e mellszobor megmintázásával. 1898-ban az Iparművészeti Múzeum adott helyet annak a Lötz tiszteletére rendezett ünnepélynek, amelyen a Stróbl által mintázott Géniusz tart pálmaágat az idősebb mester képe fölé. 1905-ben Lotznak a Műcsarnokban megrendezett hagyatéki kiállítása alkalmából Stróbl allegorikus emléket tervezett, melyet a szoborcsarnokban állítottak fel. Irodalom Szuchy 1941, 11, 27; Ybl 1938; Henszlmann 1955, 29. MNG ltsz.: 2323 Sz. G.