Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás

b. Megrendelések a Nemzeti Múzeum és más közintézmények számára Auftragsarbeiten für das Ungarische Nationalmuseum und für andere Institutionen III. 2b. 1. ENGEL JÓZSEF (1815-1909) Pázmány Péter mellszobra 1869 Büste von Péter Pázmány 1869 márvány; 78 cm j. hátul: Engel Jos.1869 Pesten Engel József bécsi tanulmányok, majd londoni és több mint két évtizedes római működés után 1866-ban tért vissza Magyarországra. Már magával hozta a Széchenyi-emlékszobor kis mintáját, amellyel az előző évben meghirdetett pályázat 2. fordulóján továbbjutott, s végül 1867 júniusában elnyerte a kivitelezés jogát. Ez a tény bőven elegendő volt ahhoz, hogy az idehaza kevéssé ismert mester a Nemzeti Múzeum „lépcsőcsarnokának" díszítése kapcsán fülkeszobrok tervezésére kapjon megbízást. 1896 márciusában már elkészült Pázmány Péter (és Istvánffy Miklós humanista történetíró és államférfi) mellszobrának agyagmintája. Ugyanez év júniusában a Vasárnapi Újság hírül adta, hogy Engel már kifaragta Pázmány szobrát carrarai márványból, s a kész műért 1200 forint tiszteletdíjban részesült. (A lap egy képet is közölt, melyen a felállványozott, s még munkában lévő Széchenyiszobor mellett látható az elkészült Pázmány-portré.) Vayer Lajos Pázmány Péter ikonográfiája című munkájában felsorolja az autentikusnak tartott képmásokat. Véleménye szerint a historizmus időszakában „bőven termelt" Pázmány arcképek, köztük Engelé is, nagy valószínűséggel Szelepcsényi György 1634-ben készült, igen népszerű, rézmetszetben és kőnyomatban is elterjedt munkája nyomán készültek. Ugyancsak a Nemzeti Múzeumba került Engelnek Mátyás királyt és Mária Teréziát, valamint Révai Miklóst ábrázoló szobra is (mindhárom 1872-ből). Irodalom Pál Imre: Engel József. Adatok művészetünk történetéhez. In: Művészet 1901, 332. (A szobor keletkezésének idejét tévesen 1880-ra teszi). MNG ltsz.: 81.14 N Sz. G. III. 2b. 2. IZSÓ MIKLÓS (1831-1875) Zrínyi Miklós, a költő mellszobra 1869 Büste des Dichters Miklós Zrínyi 1869 gipsz; 60 cm j. n. Eötvös József minisztersége előtt is nagylelkűen támogatta Izsót. 1861-ben - a Búsuló juhássza\ kapcsolatos per időszakában - felajánlotta, hogy az újonnan alakult írói segélypénztár gyarapítása céljából tervezett sorsjátékra készítsen egy Széchenyi-mellszobrot márványból, hasonlót az Akadémián elhelyezett Gasser-féléhez, vagy más kisebb portrét. Ekkor mintázta meg Arany János képmását, melynek gipszöntvényeit nem túl nagy sikerrel, 20 forintért árulta Heckenast Gusztáv kiadóhivatala. 1868 szeptemberében Izsó kereste meg pártfogóját. Hónapok óta munka nélkül van, írja, s nem tud előtanulmányokat végezni a szoboremlékekhez, melyeket „országos gyűjtések útján akar állítani a nemzet kegyelete". Itt elsősorban Petőfi szobrára gondolhatott, melynek költségeire közel egy esztendeje folyt ekkor már a gyűjtés. Eötvös újra, és igen gyorsan segített: 1869. február 18-án kelt levelében a Nemzeti Múzeumban felállítani tervezett nemzeti Pantheon számára Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér, valamint Werbőczy István mellszobrának megmintázásával bízta meg. Tiszteletdíja 1200-1 200 forint volt. Izsó 1865-ben már dolgozott egy Zrínyi-portrén, mégpedig azon, amelyet ifj. báró Vay Miklóstól a király rendelt meg a bécsi arzenál (Heeresmuseum) Feldherrnhalléja számára (lásd Vasárnapi Újság 1865, 364), két más „magyar tábornok" szobrával együtt. Izsó itt a technikai kivitelezésben - a márvány kifaragásában - segédkezik Vaynak. Eötvös megbízásának teljesítéséhez, Zrínyi megmintázásához alapul szol-