Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás
II. 4e. 3. ZEMPLÉNYI TIVADAR (1864-1917) Zarándoknö (Búcsús asszony) 1900 Pilgerin (Frau auf der Wallfahrt) 1900 olaj, vászon; 141 x 90 cm j. I. j.: Zemplényi Tivadar Zemplényi Tivadar hosszú müncheni tartózkodás után 1 896ban költözött haza, ám már a kilencvenes évek elejétől több díjat nyert el az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításain. 1 900-ban két díjjal is kitüntették. A tavaszi kiállításon a Rökk Szilárd-jutalomdíjat a Zarándoknö című, a téli kiállításon az igen nagy méretű Virrasszatok és imádkozzatok című művével az állami aranyérmet nyerte el. Zemplényi gyakran választotta műveinek témájául a szegény emberek életét, azok egyszerű környezetét. Képeinek többnyire nincs történethez köthető tárgyuk. Zemplényi még Münchenben lazán kötődött a későbbi nagybányai festők köréhez, és 1897-ben néhány hónapot Nagybányán is eltöltött, ám a nagybányai mesterek nevezetes „impasszibilité"-je helyett képein a nézők együttérzésére számítva formálja meg alakjait. Irodalom Tárgymutató az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1900. évi tavaszi kiállítására. Budapest 1900, kat. sz. 6; Műcsarnok 1900, 283; Műcsarnok 1901, 70; Réti 1994 2 , 17, 106, 152. ING ltsz.: 2201 S. K. f. A Műbarátok Köre ösztöndíja 1890-ben alakította meg a társasági élet néhány közismert személyisége Wohl Janka szalonjában a Műbarátok Körét. A műpártoló kör létrehozásának ötlete Justh Zsigmondtól származott, aki Hubay Jenő, Feszty Árpád, Radisics Jenő, gróf Vay Péter, gróf Batthyány Géza és gróf Széchenyi Lajos előtt fejtette ki programját: „Mi magyarok oly kevesen vagyunk, kell, hogy minden társadalmi kasztfalon át szilárdan összefogjunk! Dőljenek le a falak, legalább a szellem világában, a művészet és irodalom köztársaságában. És legyen e világ tiszta köztársaság, hová ki-ki nem egyébbel, pusztán esprit-jével fizeti meg a maga belépti díját ... együttes erővel ápoljuk azt a nagy virágágyat, melyből ... az egységes magyar nemzeti Szép virágai fognak kinőni...". A kör a különböző művészeti ágak művelői részére ösztöndíjakat alapított. 1891 -tői a képzőművészek számára is létrehozták kilenc évi időtartamra a Műbarátok Köre ösztöndíját. Ezt a díjat az utóbbi három év során alkotott és a Képzőművészeti Társulatnál kiállított mű alapján lehetett igényelni. A díj pályabírósága kilenc tagból állt, akik közül három-három tagot a Műbarátok Köre, az adományozók és a Képzőművészeti Társulat delegált. A kilenc tag közül tehát többségben voltak a műpártolók képviselői. 1 890-ben például a Kör részéről Feszty Árpád, Zala György, báró Lipthay Béla, gróf Zichy Jenő, gróf Andrássy Tivadar és gróf Károlyi Tibor voltak a zsűri tagjai. A névsorból kitűnik, hogy a Műbarátok Köre és a Képzőművészeti Társulat választmánya között személyi átfedések is voltak: például Károlyi Tibor 1891-ig, Andrássy Tivadar 1891-től a Képzőművészeti Társulat elnöke volt. A Műbarátok Köre a Képzőművészeti Társulat vezetésének társasági holdudvarából jött létre. Nagyobb alapítványt tett: gróf Dessewffy Miklós, gróf Tisza Istvánné, Wahrmann Mór, gróf Zichy Jenő és gróf Zichy Nepomuk Jánosné, a Kör elnöke - az első tíz évben gróf Dessewffy Aurélné -, s hat tagja. A Kör működésének legaktívabb tagjai a főúri és nagypolgári hölgyek voltak; a Műbarátok Körének egész működése a századforduló előkelő szalon-életéhez kötődött. Justh Zsigmond programja a „művészet-köztársaságról" nem valósult meg: a művészeknek csak kis, befutott hányada kapott szerepet a Kör rendezvényein. A 3000 koronás ösztöndíjat először László Fülöp nyerte el 1891-ben.
