Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás
II. 4a. 1. LÖTZ KÁROLY (1833-1904) Hunyadi János halála Előtanulmány az Ipolyi-díjas kompozícióhoz, 1879-1880 körül Tod des Johann Hunyadi um 1879-1880 olaj (grisaille), vászon; 11 0 x 80 cm j. I. j.: L. K. A ferencvárosi templomot Ybl Miklós tervei alapján 1867ben kezdték el építeni. A vallásalap terhére Trefort Ágoston miniszter megbízásából kivitelezte a templom freskóit Lötz Károly és Than Mór 1880-1 881-ben. A freskók vázlatait Trefort az Egyházművészet Emelésére Alakított Bizottsággal bíráltatta el, melynek elnöke Ipolyi Arnold volt. (Tagjai: Tarkányi Béla, Ligeti Antal, Pállik Béla és Keleti Gusztáv.) A dokumentumok szerint Lötz bizonyos változtatásokat hajtott végre a terveken, majd a végleges kartonok közül hármat is kiállított az 1 881. és 1 882. évi társulati kiállításon. 1 881 -ben bemutatott kartonja a katalógus adatai szerint A haldokló Hunyadi János családjától körülvéve, a mint Kapisztrán János áldoztatja címet viselte, s ekkor már Ipolyi Arnold tulajdonát képezte. (A karton ma az esztergomi Keresztény Múzeum birtokában van.) A Hunyadi János halálát ábrázoló grisaille vázlatot Ybl Ervin, a festő monográfusa, a nyolcvanas évekre datálja. Úgy vélte, ez a valamikor Ernst Lajos történeti gyűjteményében szereplő vázlat arról tanúskodik, hogy Lötz a ferencvárosi plébániatemplomban felhasznált kompozíciót később oltárképpé kívánta fejleszteni. Valószínűbb, hogy ez a mű inkább az egyik első kompozíciós vázlat a freskóhoz, az ikonográfiái program formálódásának időszakából. A képen még nem szerepelnek ugyanis azok a mozzanatok, amelyek a kész kép egyházi jellegét oly erőteljesen hangsúlyozzák: a haldokló ölébe boruló Kapisztrán feje körül hiányzik a szentek sugárglóriája, s Hunyadi áldoztatását sem ő végzi, csak a háttérben közeledik az oltáriszentséggel egy másik szerzetes. Ha Lötz oltárképet akart volna festeni a témáról, e szakrális mozzanatokat nem elhagyta, hanem éppen kiemelte volna. Joggal vélhetjük tehát, hogy ez a kompozíció megelőzte az egyházi művészet követelményeit elbíráló bizottság ülését, melynek nyomán a festő átformálta a jelenet részleteit, átváltoztatva a profán, históriai képet a szakrális helyhez jobban illeszkedő kompozícióvá. A kivitelezett freskó centrumában az oltáriszentség látható, melyet a hordszéken nyugvó Hunyadinak szolgáltat ki a szentek arany glóriáját viselő Kapisztrán János. Amíg a grisaille-képeken a haldokló fejénél állnak a hozzátartozók: Szilágyi Erzsébet és Hunyadi László, a templomi kompozíción már térdelnek a hős hordszéke mellett, a szakrális esemény áhítatos résztvevőiként. Ipolyi az új, egyházi követelményeknek is megfelelő freskóvázlatot az általa alapított 500 Ft-os díjban részesítette a mű 1880. évi kiállítása kapcsán. Ezzel mintegy érvényesítette és hangsúlyozta mind az Egyházművészeti Tanácsban, mind pedig a Képzőművészeti Társulat elnökeként, s a díj alapítójaként is az egyházi ikonográfia követelményeit. Irodalom Kurtz 1879; A Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Műcsarnokában 1881. évben rendezett tavaszi kiállítás első sorozatának tárgymagyarázata. Budapest 1881, kat. sz. 15; A Magyar Országos Képzőművészeti Társulat. Közlemények 1881, 9, 26-28; V. U. 1899. (9. sz.) 139; Ybl 1936, 174-176; Horváth 1946, 26-27; Ipolyi-emlékkönyv 82-113. Magántulajdon S. K. II. 4a. 2. THAN MÓR (1828-1899) Vitéz János latin nyelvre oktatja Hunyadit Vázlat, 1875 Bischot Johannes Vitéz unterweist Johann Hunyadi in der lateinischen Sprache Skizze, 1875 olaj, vászon; 26 x 34 cm j. I. b.: Than M. 1875 Az Ipolyi-díjat - kiírása szerint- magyar történelmi tárgyú színvázlatokra vagy festményre adták ki. Az 1881. november 22-én tartott ülés jegyzőkönyvének indoklása szerint Ipolyi kész képre is ki kívánta terjeszteni az általa alapított díjat, s egyéb alkalmas mű nem lévén, az 500 frintot Than Mór Vitéz János latin nyelvre oktatja Hunyadit című képének ítélte
