Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás

Than a Pesti Műegylet 1856. május 31-i közgyűlésének határozata alapján kiírt első műlappályázatra küldte be művét Bécsből 1857 elején, s meg is nyerte az 1000 forintos pályadíjat. A képet kiválasztották 1857. évi műlapul, majd Párizsba küldték litografáltatni Lemercier intézetébe. A kép itt kiállított vázlata az Ernst Múzeum történeti gyűjteményéből került közgyűjteménybe 1939-ben. Irodalom Budai 1866

2 (1804), I. 195; A Pesti Műegylet által 1857. évi február 15-tői marti us 15-ig kiállított művek lajstroma. Pest 1857, kat. sz. 61 ; A Pesti Műegylet Évkönyve 1856-ra. Pest 1857, 4; A Pesti Műegylet Évkönyve 1858-ra. Pest 1859; N.N.: Than Mór. In: V. U. 1869. okt. 17, 569-570; A Postatakarék Árverési Csarnokának Aukciója az Ernst Múzeumban. Budapest 1939. január, kat.sz. 609; Cennerné 1982, 13. MNG Itsz.: F. K. 4510 S. K. II. 2. 2. ÚJHÁZY FERENC (1827-1921) Kinizsi rohama a Kenyérmezőn 1479-ben 1856 Die Attacke des Paul Kinizsi in der Schlacht auf dem Brodfeld im Jahr 1479 1856 olaj, vászon; 67 x 89 cm j. n. Az 1856-ban kiírt első műlappályázaton Újházy Ferenc is történeti képpel pályázott, mely a Műegylet katalógusában Kinizsi rohama a Kenyérmezőn 1479-ben címmel szerepelt. Képe nem nyerte el a pályadíjat. Később, talán Klimkovics Ferenc és Béla hagyatékából, egykor a Felső-magyarországi Múzeumban (Kassa) volt egy példánya, így említi azt az Ezredéves Országos Kiállítás katalógusa. A jelenetet azonban felismerhetjük a Magyar Nemzeti Galéria jelzés nélküli csatajelenetében, melyet korábban e cikk szerzője - tévesen - Kiss Bálint egyik, forrásokban szereplő ismeretlen képével azonosított (Sinkó 1986, 31. kép). A kép témájának alaposabb elemzése nyomán azonban feltehetjük, hogy az itt szereplő mű az 1857-re meghirdetett műlappályázaton szereplő Újházy-kép vagy annak vázlata. A csatajelenet fehér lovon ülő, fokossal küzdő és hollós címeres pajzsot viselő alakja nem Hunyadi János, hanem Kinizsi Pál temesi főispán, akit épp Mátyás király rendelt ki a török ellen harcoló Báthori István országbíró megsegítésére. Kinizsi csatáit érzékletesen írja le a múlt században sokat olvasott Budai Ferenc Polgári Lexikona (1804). Eszerint az 1479. október 13-án lezajlott kenyérmezei csatában a teljes török erő István vajdának „feküdt", s a magyar sereg nagy veszteségeket szenvedett el. A vajda a lovát is elvesztette, s maga is hat sebet kapott, „mikor a török háta mögött a