Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás

„Az Újoncok egyesíti magában művei legfényesebb tulajdonságait" - állította a Vasárnapi Újság kritikusa. 1879-ben a képről a Képzőművészeti Társulat rézkarcot készíttetett tagjai számára, melynek alkotója Johannes Klaus volt. Irodalom Az Újoncok. Munkácsy festménye a Nemzeti Múzeum képtárában. In: V. U. 1879. (41. sz.) 655; Ludwig von Hevesi: Aus dem Künstlerhaus. In: Pester Lloyd 1877. dec. 6. (338. sz.); liges 1899, 66; Szmrecsányi 1911, 153; Farkas 1954-55, 460-465; Végvári 1958, 167, kat. sz. 225. MNG ltsz.: 2799 S. K. II. 1. 21. BEER, FRIEDRICH (1846-1912) Munkácsy Mihály mellszobra 1875 Die Büste des Malers Mihály Munkácsy 1875 bronz; 57 x 54,5 cm j. b. vállon alul: BEER PARIS 1875 A főként portrékat alkotó, brünni születésű szobrász, bécsi tanulmányai után 1875-ben végleg Párizsban telepedett le, ahol elsők között a sikeres művészt, Munkácsyt mintázta meg. A világtól elkülönült művésznek ábrázolja, köpenybe burkolva, ami azonban jobb kezét látni engedi. Fejét dacosan leszegi, töprengve magába mélyed. A büsztöt Kari Sedelmeyer párizsi műkereskedő ajándékozta 1 879-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak. Az ajándékozást a Képzőművészeti Társulat közvetítette, amely - tekintve, hogy kötelezettsége volt a Múzeum támgatására - maga finanszírozta a szobor öntését a párizsi Barbedienne cégnél. Munkácsy mellszobra 1881 után a róla elnevezett terem közepén állt. Itt helyezték el Munkácsynak a múzeum számára festett Újoncok című képét. irodalom MTA Művészettörténeti Intézet Adattár, Levéltári gyűjtemény, A Képzőművészeti Társulat regesztái 186/1879; A Képzőművészeti Társulat levele a Nemzeti Múzeum igazgatójához 1679/1881; Magyar Salon 1888, 486; Saur Allgemeines Künstler-Lexikon. Die bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, Bd. 8. München-Leipzig 1994, 245. Sz. M. Itsz.: 8363 C. B. II. 1. 22. CZÉLKUTI-ZÜLLICH RUDOLF (1813-1890) Vörösmarty Mihály mellszobra 1856 Büste des Dichters Mihály Vörösmarty 1856 bronz; 29 cm j. n. Döbrentei Gábor, Czélkuti-Züllich hét éven keresztül hűséges pártfogója, 1846-ban Nemzeti Szoborcsarnok alapítását határozta el. Elgondolásában Frankenburg Adolf, Hoitsy János és Ney Ferenc támogatták. Tekintettel a művész Junoszobrának (1846) nagy sikerére, megbízta a „legnagyobb magyar", Hunyadi János szobrának megmintázásával. Züllich (ekkor már így kellett neveznie magát, mivel a bécsi