Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás

külügyminisztérium 1852-ben eltiltotta a magyar név használatától) a Hunyadi-szobor kis mintáját 1855-ben mutatta be a Műgyelet tárlatán. A gipsz példányok ugyanezen évben a műárusoknál már kaphatók is voltak. Ezen felbuzdulva Vörösmarty mellszobrát Züllich saját elgondolása alapján mintázta meg, alig néhány hónappal a költő halála után, majd különböző anyagokból sokszorosítva árusította. A kevésbé törékeny, ún. tajtgipszből 3 forintért, alabástromgipszből 1 forint 30 krajcárért, bronzból 18 forintért lehetett egy példányt megvásárolni. Az itt bemutatott bronzpéldányt, ahogy a talapzat felirata tanúsítja: Öntötte Vandrák Pesten. A szobrokat „szobadísznek" szánták, azaz a nagyközönség szélesebb körében kívánták terjeszteni. A Műegylet húsz példányt rendelt a költő nem túlzottan nagy megjelenítő erővel megformált képmásából, gróf Mikó Imre pedig tízet (1858), így a portré Erdélyben is ismeretessé válhatott. Irodalom Veress Endre: Czélkuti-Züllich Rudolf. Kolozsvár 1911, 40-41. MNG ltsz.: 52.109 Sz. G. II. 1. 23. IZSÓ MIKLÓS (1831-1875) Búsuló juhász 1861 (1876) Der Schwermütige Hirte 1861 (1876) gipsz; 93 cm j. hátul b. a talapzaton: Izsó M. 61. j. oldalt b. a talapzaton: Izsóbizottság Izsó Miklós tudatosan, programszerűen fogott hozzá a Búsuló juhász előképének tekinthető szobor megmintázásához. A pásztoréletet a helyszínen tanulmányozta, a Kecskemét környéki pusztákon. Élő modell után dolgozott, modellje eredeti népviseletet öltött, s öltözékének kiegészítői is néprajzi hitelűek. 1861-ben Münchenből a „puszták furulyását" küldte a Műegylet kiállítására. „Ez kezdete lesz a magyar népéletből merített szobrászatnak" - írja róla Szily Kálmánnak. Ugyanekkor a szobor elhelyezésével kapcsolatos kívánságait is közölte: „...a Juhász Marienglasból van, sztearinnal beeresztve... szeretném, ha egy gömbölyű üvegboritékot vennél hozzá, ugy a Mütárlatba kitenni, mivel igy a hatása sokkal nagyobb lesz..." A kis népi életképet - a pásztor, lábánál kutyájával éppen abbahagyja a furulyázást, valamiféle hangot hallva, afelé tekint - a Képzőművészeti Társulat megvásárolta. „Egy ... kitűnő tehetségű hazánkfia ... először küldött Münchenből a pesti mütárlatba egy kis jeles szobormüvet eladás végett.