Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás
nékiek, császári kegyelem útján, családi ügyeiket rendezni és egymástól búcsút venni". A Habsburg-ellenes összeesküvés vádjával kivégzett Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet a wienerneustadti várban tartották fogságban lefejezésükig. Az osztrák történetírásban egészen ellentétesen megítélt események sorába tartozik az ún. „mágnásösszeesküvés", amelyet a törökellenes harc elárulásaként értelmeztek. A magyar történelemfelfogás szerint az árulást az osztrák császár követte el az 1664-ben a szultánnal megkötött vasvári békével, s ez vezetett a főurak összeesküvéséhez. 1849-ben megszaporodtak a magyar függetlenségi harc ábrázolásai, és Madarász képe ennek egyik fontos állomása. Témája miatt sem a Műegylet, sem a Képcsarnokot Alakító Egylet nem indított gyűjtést megszerzésére, ám a kép mégis a nemzet múzeumába került 1868-ban gróf Teleki Miksa ajándékaképpen, aki kifizette érte a rendkívül magas, 2000 Ft-os vételárat. Teleki Miksa Teleki Blanka fivére volt. Ez a kép a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható, kisméretű változata Ernst Lajos történeti képgyűjteményéből került 1934-ben közgyűjteménybe. Irodalom A Magyarországi Műegylet 1865. évi február 23-tól március 26-ig kiállított művek lajstroma. Pest 1865, kat. sz. 117; Mátray 1868, 83; Radocsay 1941, 27-28; Lyka 1982 2 (1942), 92, 105-107; Türken vor Wien 1983,38-44; Bodnár 1987, 19, 16. k. MNG Itsz.: F. K. 411 0 S. K. II. 1.19. SZÉKELY BERTALAN (1835-1910) Egri nők 1867 Die Frauen von Eger 1867 olaj, vászon; 266,5 x 1 76,5 cm j. n. Az egri nők hősies várvédelme 1552-ben Székely Bertalan azon művei közé tartozik, amelynek komponálásáról maga is megemlékezett. Cséka Károlyhoz írt levelében említi, hogy számára az volt az irányadó, hogy „a nő nőies is maradjon. A dühöt is a szeretetből származtattam - írja - a férjet boszszulva, a bal kéz a haldokló férj kezét tartja, a jobbja ezen kézből átvett kardot. A mozdulateljárásból azon perc választatott, midőn már lesújtott egy törököt és műve eredményét borzadva, de triumphálva nézi. Ez azért is jó volt, mert egy pillanatnyi csendet képez, minek a festészetbe bevitele művészi. ..". Székely azt is leírja, hogy a kompozíció első vázlatát 1857-ben készítette el. Művét a Képzőművészeti Társulat 1868 januári kiállításán mutatta be. Az egri nők hősiességét az irodalomban számosan feldolgozták; kísérőtémája volt ez Dobó István hősies küzdelmének az oszmán túlerővel szemben. A témával már a jezsuita iskoladrámák között is találkozhatunk {Keresztyén Hercules vagy Dobó István, Nagyszombat 1719), majd a 19. század elején többen is feldolgozták az 1 552-es egri ostrom eseményeit (Teleki József: Eger várának ostroma 1552-ben. In:
