Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - II. Egyesületi műpártolás
addig pedig, így a házhoz való megérkezéskor is, a koszorút vagy a pártát viseli. (Györgyi Erzsébet szíves közlése.) Mindezek ellenére a képnek óriási sikere volt a Műegylet részvényesei között: 1 856-ban 264 új részvényese lett az egyesületnek, s az 5593 egyleti tag mindegyike megkaphatta Charpentier litográfiájában A meny megérkezését Barabás Miklóstól. Irodalom A Pesti Műegylet által 1856. évi december 16-tól 1857. január 13-ig kiállított művek lajstroma. Pest 1856, kat. sz. 2; uo. 1857. május, kat. sz. 26; A Pesti Műegylet Évkönyve 1856-ra. Pest 1857, 4; Kakas Márton a műtárlatban. In: V. U. 1857. (5. sz.), 43; Szana 1890; Bíró 1944, 311, kat. sz. 2974; Hoffmann 1950, 57; Berzeviczy 1925, 511; Lyka 1982 2 (1942), 119; Kresz 1956, 1.216, II. 194, 95 t. MNG ltsz.: 2762 S. K. II. 1.11. MARASTONI JÓZSEF (1834-1895) Bacchus-allegória 1855 Allegorie auf Bacchus 1855 VI. sz. színes kép olaj, vászon; 56 x 111 cm j. I. j.: Marastoni Jós. 1 855 Irodalom Életképek 1846. okt. 10. (Marastoniakadémiájának felszereléséről); Újházy Ferenc feljegyzéseiben (MNG Adattár 1903/1925 itsz.) mint supra porta szerepel; V. U. 1860, 215; Berzeviczy 1925, 9; Péter 1936, 40; Lyka 198P, 129-131. MNG ltsz.: 2715 S. K. Az akadémiai oktatás gyakorlatában jelentős szerepe volt a szobrok, többnyire régebbi jeles művek után készített gipszöntvények lerajzolásának, lefestésének. Az olajfestés technikai elsajátításának fontos fázisa volt az ún. grisailles-ban való festés, azaz egy színnel, szürkében vagy barnában megfestett kép, amivel a tárgyak tömegének visszaadását oktatták. Marastoni Jakab akadémiájában - mely inkább jól felszerelt rajziskolának volt nevezhető - a velencei akadémiából származtak azok a gipszöntvények, amelyeket nagy nehézségek árán, a bécsi akadémia protektorának engedélyével szerezhetett be. (A velencei akadémia a bécsinek volt ugyanis alárendelve.) A Velencében is használt gipszek és mintalapok egy része a párizsi Julian Akadémiából származott és francia művészek alkotásaiból, illetve azok másolataiból állt. Mivel Marastoni József Pesten festette Bacchus jelenetét, valószínűnek tarthatjuk, hogy az ábrázolt dombormű mintadarabja volt édesatyja festőiskolájának. A Nemzeti Múzeum Képcsarnoka hosszú ideig betöltötte a hiányzó magyar képzőművészeti akadémia oktatótermének feladatát is: a kiállított képek és szobrok másolásának gyakorlatáról az ún. Másolási Napló (MNG Adattár MMA. 4066/1942 ltsz.) tanúskodik. Marastoni József grisaillestechnikájú olajképét, amely egy 18. századi francia szobrász által készített domborművet ábrázol, 1855-ben bizonyára a művészképzés fenti szempontjai miatt tartotta a Nemzeti Képcsarnokot Alapító Egylet érdemesnek arra, hogy a Nemzeti Múzeum számára megvásárolja. Marastoni festőakadémiájának gipszei az iskola kényszerű bezárása után (1860) a Nemzeti Múzeum egy elzárt folyosójára kerültek megőrzésre, azzal a céllal, hogy a majdan megalakuló Magyar Képzőművészeti Akadémia oktatási stúdióinak eszközeit gyarapítsák. II. 1.12. id. MARKÓ KÁROLY (1791-1860) Olaszországi táj aratókkal 1859 Italienische Landschaft mit Mähern 1859 olaj, vászon; 31,5 x 41,5 cm j. I. b.: C. Markó S.p. Ap. 1859 Id. Markó Károly halála után Kubinyi Ágoston javaslatára a Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesületa Pesti Műegylettel közösen aláírások és felszólítások útján gyűjtésbe kezdett a hagyaték megszerzéséért. A két egyesület ugyanis elhatározta hogy segít a Nemzeti Múzeum vezetésének egy „Markócsarnok" létrehozásában. A lapok rendszeresen közzétették az ajándékozók névsorát. A gyűjtés útján megszerzett összegekből sikerült megvásárolni a hagyatékból nyolc művet. Ezek közül való ez az Appeggi környékét ábrázoló kis kép is. Irodalom Mátrai 1862, 35; Mátray 1868, 77; V. U. 1861, 94 (az ajándékozók neveivel); A Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesület Évkönyve 1861-re. Pest 1862, 54; A Pesti Műegylet Évkönyve 1860-ra. Pest 1861, X. számú közgyűlési határozat; Ligeti 1870, A Markó-csarnok képei III.; Pogány Ö. Gáborné 1957, 414; Bodnár 1980, kat. sz. 50.
