Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - I. Művészkultusz a 19. században

között kellett elkészülnie. Kubinyi Ágoston nagyszabású akcióját, melynek célja egy hazai művész arcképcsarnok felállítása volt, Marastoni Jakab önarcképe kapcsán már említettük. Kubinyi felhívására Marastoni és Molnár József is már korábban elkészült képmásaikat ajándékozták a múzeumnak. Lieder Frigyes portréja az első és egyetlen, amely valóban Kubinyi Ágoston felkérésére készült. Irodalom Mátray 1862, 7, 8; Kubinyi 1868, 26; Kapossy 1946. április, 33; Fejős 1957. 42; Zádor 1990, 128, 129. MNM TKCs ltsz.: 227 Cs. M. I. 2a. 6. HORA JÁNOS ALAJOS (1812-1877) Müller János festőművész képmása 1836 Bildnis des Malers János Müller 1836 olaj, vászon; 72 x 59 cm j. I. b. bekarcolt betűkkel: Hora 836 Kubinyi Ágoston 1850. március 9-én írott levelében kéri Müller János akadémiai képíró urat a „nemzeti muzeumot valamely művével, úgyszinte arczképével s életrajzával megajándékozni" (Zádor 1990, 128). Müller János nem csak a Pesti Műegylet, de a Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesület választmányi tagja is az 1 846. június 2-án tartott első közgyűlés határozata értelmében, így maga is részese volt annak a döntésnek, mely az Igazgató választmány 1847. március 4-én tartott első ülésén született Kubinyi Ágoston helyettes elnök indítványára: „... az egyesület nevében szólíttassanak fel a' magyar festészek, kiknek műveit már bírja az egyesület 's illetőleg a M. N. Museum miszerint a' honi művészet történetének minél tökélyesebb egybeállítása 's kiegészítése végett küldenék be az egyesületi irattár számára saját életiratukat, - azon festészek pedig, kiknek műveit még nem bírná intézetünk, nemcsak életiratuk közlése, hanem /: és pedig különösen a jelesebbek: / a' nemzeti képcsarnok gyarapításául saját ecsetük alól került valamelly festvényük beküldése végett is kérettessenek meg...". E határozat értelmében küldte szét a felkérő leveleket Kubinyi Ágoston a magyar művészekhez, köztük Müller Jánoshoz is. Müller a saját mű beküldésére vonatkozó kérést még 1850-ben teljesítette az 1848-ban festett Krisztus a keresztfán című képének ajándékozásával, mely a Nemzeti Képcsarnok 32. leltári számú tulajdona lett, s már az első kiállításon szerepelt. Az arcképre vonatkozó igényt testvére, Müller Lajos aranyműves elégítette ki 1852. szeptember 5-én, amikor az 1836-ban Hora által fivéréről készített portrét, melynek minden bizonnyal ő volt megrendelője, a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta a József Magyar Nemzeti Képcsarnok 64. festményeként