Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - I. Művészkultusz a 19. században
Kubinyi 1868, 26; Kapossy 1946, 31; Péter 1936, 16; Fejős 1957. 41, 43; Zádor 1990, 127; Kubinyi Ágoston levele Czélkuti-Züllich Rudolfhoz, 1850. március 9. MNG Adattár, 544511954 ltsz. (Publikálatlan); Kubinyi Ágoston levele Orlai Petrics Somához, 1850. március 1. MNG Adattár 2133/ 1927 itsz. (Publikálatlan). MNM TKCs ltsz.: 124 Cs. M. I. 2a. 4. MOLNÁR JÓZSEF (1821-1899) Önarckép 1850 körül Selbstbildnis um 1850 olaj, vászon; 79 x 63 cm j. n. 1849. december 15-én, azon a napon, amikor Marastoni Jakab Önarcképét ajándékozza a Nemzeti Múzeumnak, Kubinyi Ágoston igazgató levélben fordul Molnár József Münchenben lakó akadémiai festőművészhez, „gazdagítaná valamely saját műve által valamint becses arcképével a múzeum képtárát, és szíveskednék életrajzának beküldése által a hazai művészek életrajzi gyűjteményét gazdagítani" (Zádor 1990, 127). Molnár nem késik a válasszal. Késznek mutatkozik a kért önarckép és életrajz megküldésére ingyen, azonban legújabb művét, a Münchenben festett Ábrahám kiköltözése az ígért földre címűt „a művészetre nézve mostoha idők miatt csak 300 pfrt-ban engedhetné át" - írja 1850. január 13-án kelt levelében. A vásárlás néhány hónap alatt lebonyolódik. A Nemzeti Képcsarnokot alakító egyesület veszi meg az Ábrahám kiköltözését az ígért földre című művet a megjelölt 300 pengőforinton a Nemzeti Múzeum József nádor Magyar Képtára számára (MNM TKCs ltsz: 36) 1850. június 27-én. Molnár József ígéretéhez híven ugyanazon a napon Önarcképét ajándékozza a József nádor Magyar Képtárnak (MNM TKCs ltsz.: 37). Az 1 851 -es megnyitó alkalmával ki is állították. Jelzés híján a kép datálását illetően csak közvetett forrásokra hagyatkozhatunk. Molnár József gyors válaszát ismerjük Kubinyi felkérő levelére, ezért fel kell tételeznünk, hogy akkor már Önarcképe elkészült. Ezt látszik alátámasztani, hogy a kép kisebb, mint a Kubinyi által másoknak megadott (2' 10 1 /2" magasság, 2' 4" szélesség) méretek. A festmény viszont harminc év körüli komoly tekintetű férfit mutat. Ily módon az Önarckép keletkezési idejét legnagyobb valószínűség szerint 1849-re, legkorábban 1848-ra tehetjük. Irodalom Mátrai 1862, 14, 15, 52, 58; Kubinyi 1868, 26; Turcsányi 1938, 127; Kapossy 1946, 31, 33, 34; Fejős 1957, 41, 43; Zádor 1990, 127, 130. MNM TKCs ltsz.: 189. Cs. M. I. 2a. 5. LIEDER FRIGYES (1780-1859) Önarckép 1850 Selbstbildnis 1850 olaj, vászon; 1 00 x 77 cm j. a festőállványon b: Fr. Lieder ipse fecit Pestini. 1850 A hetvenéves, hazánkba honosodott mester, Nagyszombat díszpolgára, a tradicionális festőönarcképek szabályainak megfelelően „gálában" , festőszerszámaival, ihletett állapotban örökítette meg magát. Marastoni Jakab és Molnár József önarcképe mellett Lieder Frigyesé a harmadik, amely Kubinyi Ágoston kérésére került a Nemzeti Múzeumba a József nádor Magyar Képcsarnok 47. tárgyaként, s amelynek 1851 -ben megnyílt első kiállításán ki is állították. Előtte, már múzeumi tulajdonként a Műegylet 1851. évi tárlatán szerepelt 49. sorszámmal A művész arczképe. Kubinyi Ágoston 1850. március 12-én kelt levelében kéri az „akadémiai képíró urat" , hogy arcképével és önéletrajzával gyarapítsa a Nemzeti Múzeumot. Lieder Frigyes 1851. január 6-án teljesíti a kérést, amikor „megajándékozza a múzeumi képtárat saját kezűleg festett arczképével" (Zádor 1990, 125). Az 1850-re datált képnek tehát 1 850 márciusa és decembere
