Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - I. Művészkultusz a 19. században

olaj, vászon; 67 x 51 cm f. a jobb karja mellett hat sorban: Donát / academicus / viennensis / annorum 80 / se depinxit /1825. (Donát bécsi akadémiai festő lefestette magát 80 éves korában) A képzőművészet művelői közül Donát János Önarcképe az 1846-ban köztulajdonba került Kupeczky- és Szentpéteriképmás után a harmadik, amely a közelmúltat idézve összekötő kapocs a múlt és jelen között. A klasszicizáló portré öntudatos polgárt mutat. Ikonográfiailag semmi sem utal festő voltára, viszont a gondos felirat mindent közöl az ábrázoltról, amit ő maga fontosnak tartott. Fiatalos arca, feszes tartása, élénk tekintete nem egy nyolcvanéves aggastyánt idéz. Nem tudhatjuk, mennyi az önidealizálás, mennyi a múltbanézés és mennyi a valóság a képen. Mégis úgy tűnik, a realitás iránti kényszer nem kötötte gúzsba; ideálképét, a szellemi és fizikai ereje teljében lévő férfi képmását akarta az utókorra hagyni. A Donátot Magyarországra elkísérő második feleség, az 1784-ben született Susanna Marie Rieger, akit a magyar források Donát Máriaként említenek, (1849. szeptember 27-én bekövetkezett halála előtt) végrendeletében, 1849. szeptember 23-án a Nemzeti Múzeumra hagyományozta férje képmását. A József nádor Magyar Képtár megnyitásakor - további két Donát mű társaságában - már az első, 1851. szeptember 8-i kiállításon szerepelt. Irodalom Mátrai 1862, 6, 8; Kubinyi 1868, 26; Fejős 1957, 42; Bakó Zsuzsanna: Donát János magyarországi munkássága. Budapest 1981 (Doktori disszertáció) 16, 17, 53. MNM TKCs ltsz.: 91 Cs. M. I. 2a. 3. MARASTONI JAKAB (1804-1860) Önarckép 1845 Selbstbildnis 1845 olaj, vászon; 92 x 75 cm j. I. j.: (felfelé haladó sorban): J. Marastoni Pesten 1845 A velencei születésű Marastoni több száz éves hagyományt követve attribútumaival, ihletett állapotban ábrázolta magát. Önarcképe az első, s egyben a legjobban dokumentálható azon képmások között, amelyeket alkotójuk adományozott a Nemzeti Múzeumnak. A Der Ungar 1845. július 27-i száma tudósít arról, hogy Marastoni rendezte a Műegylet kiállítását, amelyen két ideálképmás mellett Önarcképét is kiállította. (Görög nő, 171; Búskomolyság [Melancholia], 198; Arczkép, 20.) Az Önarckép ily módon ismert volt. Péter Kornélia Marastoni-monográfiájában a forrás megjelölése nélkül idézi Marastoni 1 849. december 15-én kelt levelét, mellyel Önarcképét a Nemzeti Múzeumnak adományozta. „Méltóságos Kubinyi Ágoston kir. tanácsos, s a Nemzeti Múzeum igazgatója felhívására ezennel átküldőm »a képtár« számára arczképemet, teljes tudatában annak, hogy e helyet számára korántsem érdemim mutatták ki." Kubinyi Ágostonnak az MNG Adattárában fellelhető köszönő levele 1 850. január 14-én kelt. „Tisztelt Képíró Ur! / Nagy örömömre szolgált, hogy ön egyszeri felhívásomra is szíves volt saját keze által festett becses arczképével nemzeti M uzeumunk képcsarnokát gazdagítani; arquote miért is vegye Tisztelt Képíró Ur ezennel arquote magyar nemzeti Múzeum nevében őszinte hálámat. S miután ön már húzamosb időig hazánkban lakván itt meghonosodott srquote némileg magyar művésznek tekinthető, van szerencsém egyúttal önt arra kérni, szíveskednék arquote múzeumban létező magyar művészek életrajzi gyűjteményét saját becses életrajzával is bővíteni. / lekötelezett szolgája / arquote magyar nemzeti Múzeum igazgatója /Kubinyi Ágoston." Valószínűnek kell tartanunk, hogy az egyszeri felhívás sikerén felbuzdulva indítja meg Kubinyi azt a nagyszabású akciót, melynek során az itthon és külföldön élő magyar művészek közül negyvenegyhez fordul, részint életrajzot, részint arcképet és életrajzot kérő, többségében 1850 márciusában írott levélben, a Nemzeti Múzeum számára. Ezt látszik alátámasztani az a tény, hogy az MNG Adattárában ránk maradt Czélkuti-Züllich Rudolfhoz és Orlai Petrics Somához küldött levélben megadott képméret (10 1/2" magas és 4" széles) megfelel Marastoni Önarcképe méretének, illetve úgy is mondhatjuk, hogy a gyűjtemény önarcképei közül egyedül Marastonié felel meg Kubinyi kérésének. Irodalom Kubinyi Ágoston köszönő levele 1850. január 14. MNG Adattár 20711/1980 ltsz. (Publikálatlan); Mátrai 1862, 7, 8;