Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - I. Művészkultusz a 19. században

I. 1. 17. ÚJHÁZY FERENC (1827-1921) Újházy, Markó és Ligeti a Zugligetben 1855 körül Die Maler Újházy, Markó und Ligeti beim Ausflug in Zugliget um 1855 tus, toll, akvarell, papír; 191 x 141 mm felirat alul: Én, Markó F., Ligeti, Zugliget. Újházy Ferenc kis akvarelljének felirata alapján kezdhetünk el csak gyanakodni, hogy e zsánerkép nem a 19. századi etnográfiai sorozatok cigányábrázolásainak sorába tartozik, hanem rejtett és humoros művész-zsánerről, a művészek zugligeti kirándulását megörökítő rajzról van szó. A három alak megformálásában Újházy igencsak követte a már Stock János Márton (1742-1800) rézmetszetei nyomán többször variált muzsikus cigányokat ábrázoló kompozíciókat, amivel a kis művészkompániát kívánta jellemezni. A Ligeti Antal vonásait viselő hegedülő cigány előtt Markó Ferenc nagy borivó alakja hörpinti borát, míg Újházy önmagát cimbalmosként ábrázolta. A hangszer mellé a szerényen kihelyezett gyümölcs talán a művész festészetének irányára, csendéletfestő voltára utal, akárcsak az időskori önarcképén, ahol gazdagon megrakott gyümölcsöstálat tart a kezében. Újházy e kis képén azt a közfelfogást jelenítette meg, hogy a művészbohémek és a cigányok társadalmi helyzete hasonló, mindkét csoport elkülönül a kis kép hátterében egyébként meg is jelenített „úri" köröktől. Publikálatlan MNG ltsz.: 1925-1131 S. K. 1.1.18. RÉTI ISTVÁN (1872-1945) Krisztus az apostolok között (I. változat) 1904 Christus inmitten von Aposteln (erste Variante) 1904 olaj, vászon; 75 x 97 cm j. I. j.: Réti Réti István a század első éveiben több Krisztus-kompozíciót festett, így vázlatokat készített a Golgota (1 901 ), a Krisztus a hegytetőn (1905), a Krisztus a halászatnál (1905-06) című képekhez is. Éveken át foglalkoztatta a Krisztus az apostolok - tanítványai - között kompozíciója is, amelynek egyik kiérlelt változata ez az 1904-ben Nagybányán, Ferenczy Károly műtermében készített kompozíció. Az asztal körül ülő alakok némelyikében fölismerhetjük a Ferenczy képeiről is ismert modelleket: a kép jobb oldali, profilból ülő figurája valószínűleg azonos Ferenczy Hazatérő favágók című képének egyik alakjával, és látható a Józsefet eladják testvérei című képen József alakja mellett is. Az álló nőalak arcvonásai is erősen emlékeztetnek Bilcz Irénre (Iványi Grünwald Béla feleségére), akit Ferenczy és Thorma is megfestett. Réti képe főalakjának a szőkésbarna próféta arcvonásai pedig igencsak hasonlítanak Ferenczy Károly 1903-ban készült Önarcképéhez. A kompozícióhoz készített további vázlatain (1905) Réti megváltoztatja a főalak vonásait, más modellt választ. Réti maga nem nyilatkozott az egyes személyek kilétéről. A kompozíciós ötletről is csak mint művészi kudarcáról tesz említést: „S képem melyen oly nagyképűen dolgoztam, nem csak hogy nem kész, de rossz lett... Eleddig morális okait kerestem, s találtam balsikeremnek, most ez irányban hiába kutatok. Fájdalom, de csak szellemi, tudásbeli és tehetségbeli okai lehetnek" - írja Ferenczynek szóló levelében. E levéltöredékben fontos az etikai problémára való utalás a képpel kapcsolatban. A századfordulón ugyanis a nagybányai festők, s különösen Ferenczy és Réti művészet-felfogásában döntő mozzanat volt a művészet és etika összekapcsolása, egy újfajta művész-éthosz kialakítása. Ferenczy Károly biblikus képeinek szinte mindegyikén megfigyelhetjük ennek a - jórészt a protestáns ikonográfiából merítő - újfajta művész-éthosznak a jeleit: a biblikus témák a művész életérzésének és világfelfogásának kifejezésére szolgáló parabolák. Réti István Krisztus az apostolok között című kompozícióján a művészek és a modellek asztal körül ülő társaságáról a néző apostolok közösségére asszociál, olyan közösségre, amelyet az asztalfőn ülő festő (Krisztus) igehirdetése nyűgöz le és von egységbe. Réti e kompozíciója egyik első példája a század fordulóján alkalmanként felbukkanó, apostoli közösséget példázó művész-társaság jeleneteknek. Ilyen művész-társaságokat festettek később Kernstok Károly, Derkovits Gyula, Bortnyik Sándor, Mund Hugó és mások is. Irodalom Végvári Lajos: Réti Agitátoráról. In: Szabad Művészet 1954. (7) 220-226; Aradi 1960, 126-137. Magántulajdon