Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - A magyar művészeti intézmények megteremtői: pártfogók, mecénások, tisztviselők

Ráth György (1829-1905) művészettörténeti író, műgyűjtő, főrendiházi tag, tíz évig a Képzőművészeti Társulat elnöke, 1877-től az Országos Képzőművészeti Tanács alelnöke, 1881 és 1896 között az Iparművészeti Múzeum főigazgatója volt. Gazdag műgyűjteményét már életében végrendeletileg a magyar államnak ajándékozta. 1906-ban városligeti villájában megnyílt a róla elnevezett múzeum, amely az Iparművészeti Múzeum részeként 1949-ig működött. Itt kapott helyet a névadó és felesége portréja. 1949 után a gyűjtemény tárgyait szétosztották a különböző szakmúzeumok között, s Ráth György mellszobrai átadták a Magyar Nemzeti Galériának. A reprezentatív képmás díszmagyaros főurat jelenít meg; a tudósra semmi sem utal. A historizáló öltözék megválasztása nem a szobrász ötlete, a viselet a kor jellegzetessége. Stróbl kezét a naturalisztikus, kitűnően jellemzett, részletgazdag arcmás megmintázása dicséri. Irodalom Szuchy 1941, 80; Henszlmann 1955, 32. MNG ltsz.: 52.134 Sz. G. 12. BENCZÚR GYULA (1884-1920) Andrássy Tivadar arcképe 1900 körül Bildnis des Grafen Tivadar Andrássy um 1900 olaj, vászon; 72 x 56,5 cm j. I. j.: Benczúr Gy. Andrássy Tivadar gróf (1857-1905) politikus, műpártoló, festőművész. 1881-ben a tőketerebesi kerület országgyűlési képviselőjévé választják, melyet haláláig képviselt. 1882-ben tartotta első, nagy feltűnést keltő beszédét a képviselőházban a magyar képzőművészet érdekében. 1890-től 1896-ig a képviselőház egyik alelnöke, e minőségében a királytól valóságos belső titkos tanácsosi rangot kapott. 1891 és 1905 között az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat elnöke. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának, a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsának és a fővárosi közmunkák tanácsának. Elnöke volt a Vígszínház igazgatóságának, mely a színház előcsarnokában felállított szoborral örökítette meg emlékét. Nemcsak pártolta, de művelte is a képzőművészetet, maga is jókezű festő lévén. Műveiből az Országos Képzőművészeti Társulat 1907-ben emlékkiállítást rendezett, a művészi segély és nyugdíjalap javára. Benczúr Gyula 1944-ben elpusztult monumentális vásznát, a Millenniumihódo/atol 1 907-ben fejezte be és tárta a nagyközönség elé. A kép gondolata már a millenniumi ünnepségek óta foglalkoztatta Benczúrt, s számos előtanulmányt készített hozzá. Az itt bemutatott, Andrássy Tivadart ábrázoló portré is ezek sorába tartozik. Andrássy Tivadar a millenniumi rendezvényekben is tevékenyen részt vett, az ő elnöklete alatt működött az 1896. június 8-i millenáris felvonulást rendező bizottság. Irodalom Néhai Andrássy Tivadar gróf kiállított festményeinek lajstroma. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Budapest 1907. MNG ltsz.: F.K. 9874 Cs. M. 13. LÁSZLÓ FÜLÖP (1869-1937) Ernst Lajos mellképe 1907 Brustbild des Lajos Ernst 1907 olaj, lemezpapír; 63x43,5 cm j. I. j.: Ernst Lajosnak baráti tisztelettel collektiv kiállításunknak emlékéül Bécs 1907 László Fülöp