Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - A magyar művészeti intézmények megteremtői: pártfogók, mecénások, tisztviselők

évfordulók adtak okot a hazai művészettörténet és régészet e kiemelkedő személyisége képmásának megmintázására. Stróbl a millenniumra készülő Magyarország életérzését sugalló neobarokk pompával valóságos oligarchává változtatta a tudós férfiút, a Magyar Tudományos Akadémia osztályelnökét, aki 1873-ban a tiszteletbeli akadémiai elnöki funkciót is betöltötte, és a Képzőművészeti Társulat egykori (1866-1879) elnökét. A mellkép hosszúhajú, bajuszos, kis spanyolos szakállt viselő idős férfit ábrázol. A haj- és bajuszviselet is a historizálás eszköze, kuruc generálisokéra emlékeztet. Jellegzetessége magas, domború homloka, kiálló arccsontjai. A díszmagyar öltözet egyes darabjai, a sújtások és gombok, a vastag prémmel szegett köpeny, a mentekötő lánc, az oroszlánfejjel díszített domborműves csattal legalább olyan fontosak a pompa- és látványosságkedvelő, olykor a teatralitástól sem idegenkedő művész számára, mint a fej megmintázása. A mellképet a vállnál lejjebb vágja el, hogy lehetősége nyíljon ezeknek a korra jellemző részleteknek a gondos és aprólékos megmunkálására. A portré az 1889-es párizsi világkiállításon került először nyilvánosság elé. Irodalom: Szuchy 1941, 79; Henszlmann 1955, 32 MNG ltsz.: 8364 Sz. G. 8. BENCZÚR GYULA (1844-1920) . Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter arcképe 1885 Bildnis des Kultusministers Ágoston Trefort 1885 olaj, vászon; 1 32 x 93 cm j. I. b.: Benczúr Gyula Bp. 1885 Trefort Ágoston egyike volt azoknak az államférfiaknak, akik igen sokat tettek a magyar művészet intézményrendszerének megteremtéséért. Még fiatalon, németországi tanulmányútjáról hazatérve az ő javaslatára és szervezése nyomán alakult meg a Pesti Műegylet 1839-ben. Keleti Gusztáv visszaemlékezése szerint az önkéntes száműzetés idején 1849-50-ben Trefortra és Eötvös Józsefre mély benyomást tettek a müncheni művészeti viszonyok, s különösen Wilhelm Kaulbach nézetei. Mint Keleti írja: „a polgáriasító állambölcsészet és népnevelészeti aesthetika ezen alkalmi külön tanfolyama" érlelte meg Trefort nézeteit a művészet instrumentális szerepéről a társadalomban. Felfogása szerint a művészetet nemcsak a nemzet szellemi gyarapítása, hanem nemzetgazdasági fontossága miatt is pártfogolni szükséges.