Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SZABÓ László: Iskolai szemléltető képek 1872-ből

A tematika az egységes nemzeti kultúra eszméjének jegyében fogalmazódott meg. A közoktatás modernizációja a műveltség egységesítésének igényét, az erre való törekvést jelentette, de jelentette egyben az eltérő paraszti kultúrák és hagyományok közötti különbözőségek nivellálását is.

11 Másfelől Gönczy Pál - aki Eötvös halálát követően a népiskolai neveléssel kapcsolatos kormányzati munka legfőbb irányítója volt - pedagógiai nézeteiben a munkát helyezte az erkölcsi nevelés és a hasznos tudnivalók élére. Egész tanügyi munkásságának egyik alappillére volt a gyerekek munkára nevelésének kérdése. Ezt szolgálta a különböző foglalkozások, paraszti munkák, az állattenyésztés és a növénytermesztés megismerésének tananyagba illesztése, valamint a munkára nevelés gyakorlati eszközeként a népiskolai kertek létesítésének szorgalmazása. Gönczy nevelési-oktatási elveire mindenekelőtt Pestalozzi, Fellenberg és Wehrli pedagógiai munkássága hatott, melyeket még a negyvenes években Svájcban tett tanulmányútján ismert meg.

12 Nagy Lászlónak a néptanítók használatára a beszéd- és értelemgyakorlatokhoz 1869-ben kiadott vezérkönyvéhez képest újítást jelentenek a szemléleti képeken következetesen megjelenő munkaábrázolások.

13 A minden bizonnyal Gönczy Pál által megfogalmazott, 40 táblára lebontott tematika egységes elvekre épült, a nemzeti kultúrába beágyazott népi-paraszti világot kívánta összefogni. A Pauler levelében említett, a szemléleti képek kivitelezésére szervezendő művésztársaságba Újházy Ferencen kívül Jakobey Károly, Keleti Gusztáv, Klimkovics Béla, Orlai Petrics Soma, Lötz Károly, Szemlér Mihály, Székely Bertalan, Telepy Károly és Than Mór volt jelölve.

14 Az ő feladatuk volt, hogy az egyes lapokat a tematikának megfelelően művészileg kivitelezve, tollrajzban készítsék el. A rajzokat kőre áttéve és színezve, a megfelelő szöveggel kiegészítve a m. kir. államnyomdában sokszorosították. A szemléleti képek kivitelezésekor az eredeti terv némileg módosult, és a munkában résztvevő művészek köre is kibővült. A megoldást tekintve álló és fekvő formátumban is készültek lapok, a megadott téma egységes komponálásával, illetve osztott képmezőben, ahogy erre a tematika az egyes helyeken kitért. A feladat a művészek számára nem volt egyszerű: életképi sémák segítségével kellett a zsúfolt tematikai programot megjeleníteniük. Az eredeti tollrajzok szétszóródtak, elkallódtak. Ismerjük viszont Szemlér Mihály rajzát, amelyet a földmíves nyári foglalkozásaihoz készített 1872-ben. A rajzon a következő munkaábrázolások láthatók: kukoricakapálás, gabonaaratás, a kaszálás különböző fázisai (fenés, emelés, vágás), marokszedés, kévekötés, keresztbe rakás, cséplés, söprögetés, zsákolás, szénahordás, szalmarakás. A két sarokban különféle munkaeszközök, középen kosárban ebédet hozó asszony és szomját oltó, korsóból vizet ivó férfi - „igazi" életképi motívum.

15 Az első tíz tábla 1873-ban elkészült. Az 1873. évi bécsi világkiállításon a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium nagy kiállítási anyaggal szerepelt. Az erre az alkalomra kiadott katalógus 1717 tételt tartalmaz.

16 A tanügyi kiállításon a taneszközök sorában első helyen állították ki az újonnan elkészült szemléleti képeket: Kerékgyártó és kovács. Juhászat és sajtkészítés, Konyhai életkép. Parasztszoba belseje, A földmíves tavaszi elfoglaltságai, A földmíves nyári elfoglaltságai. Házi állatok és néhány kutyafajta, A falu környéke és közlekedési eszközök. Marhavásár, A tölgyfa és a makk termése [sic!] című táblákat.

17 Mint a világkiállításról tudósító újságíró megjegyezte, a sikeres kivitelű szemléleti képek nagy érdeklődést keltettek a közönség körében és művészi színvonalukkal, célszerűségükkel felveszik a versenyt külföldi társaikkal.

18 A magyar tanügyi kiállítás elnyerte a világkiállítási zsűri legmagasabb elismerését, a díszokmányt. Gönczy Pált a király elismerésben részesítette.

19 A világkiállításra összegyűjtött anyag, amely típusterveket, iskolai bútorzatot, tankönyveket, vezérkönyveket, oktatási segédeszközöket, demonstrációs eszközöket és a tanulók iskolai munkáit tartalmazta, valamint a bemutatkozás sikere indította Gönczy Páltarra, hogy a kiállítási anyagot együtt tartva, Trefort Ágoston miniszternek javaslatot tegyen országos tanszermúzeum létesítésére.

20 A múzeum a legkülönfélébb taneszközök, tervek, sorozatban gyártott és egyedi szemléltető eszközök bemutatásával kívánta segíteni a pedagógusok munkáját. A kultuszminiszter 1880-ban nevezte ki Újházy Ferencet a tanszermúzeumot felügyelő állandó bizottság rendes tagjává, nemcsak a szemléleti képek megjelentetésében, hanem a tanszermúzeum körül kifejtett munkássága elismeréseként is.

21 A szemléleti képek világkiállítási bemutatása azonban csak ízelítő volt. A minisztérium csak a 40 tábla egyidejű megjelentetésével kívánta azokat forgalomba hozni, azzal indokolva ezt, hogy csak így érvényesül a lapok tematikus rendje. Feltehetően a kiadás elhúzódása miatt, 1874 decemberében, röviddel egymást követően megjelent a 10-10 lapból álló I. és II. sorozat.

22 Az első sorozatban kapott helyet A vásár (Újházy Ferenc), A földmíves téli foglalkozásai (Jakobey Károly), Házi állatok és egynéhány kutyafajta (Jakobey Károly), Az iskola udvara (Orlai Petrics Soma), Marhavásár (Than Mór), Az emberi test fő részei, Sertésvásár (Irinyi Sándor), A tölgyfa és a makk termése (Keleti Gusztáv), A földmíves őszi foglalkozásai, A falu piacza (Greguss János). A karácsony előtt megjelent második sorozatban a következő lapok szerepeltek: Légi tünemények (Székely Bertalan), Alma- és körtefák (Újházy Ferenc), Parasztszoba belseje (Újházy Ferenc), Juhászat és sajtkészítés (Szemlér Mihály), A földmíves tavaszi foglalkozásai (Than Mór), Konyhai életkép (Orlai Petrics Soma), Dió-, mogyoró-, gesztenyeés naspolyáiák (Újházy Ferenc), Esti kép (Székely Bertalan), Lóistálló belseje (Jakobey Károly), ,4 falu környéke és közlekedési eszközök (Than Mór). A Vasárnapi Újság az elsőrangú művészek által kivitelezett lapokat nemcsak iskolai célra ajánlja, hanem lakásdísznek is, és a tehetősebb szülőknek gyermekük számára karácsonyi vagy újévi ajándékul. A tudósítás nemcsak az egyes lapok művészi becsét emeli ki, hanem végre a nyomdai munka, a színezés és a nyomás minőségét is. Megtudhatjuk, hogy az egyes lapok 65 krajcárért voltak kaphatók.

23 Az első két sorozat azt mutatja, hogy a szemléleti képeket nem tematikai sorrendben és nem az elkészült mintalapoknak megfelelően adták ki. A bécsi világkiállításon ugyanis már szerepelt Szemlértől a földmíves nyári foglalkozásait bemutató tábla, valamint a Kerékgyártó és kovács című is, ezek azonban nem kaptak helyet az első húsz között. Ugyanakkor a művészek köre Greguss Jánossal, Irinyi Sándorral, Sárdy Istvánnal és Kacziány Ödönnel bővült, s nincs adatunk arról, hogy Klimkovits és Lötz valóban részt vett-e a kivitelezésben.

24 Újházy Ferenc, aki a megbízást kapta, a 40 lapból nyolcat vállalt és azt teljesítette is.

25