Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SZABÓ László: Iskolai szemléltető képek 1872-ből

A harmadik sorozat 1875 decemberében jelent meg. Kiadták a Díszkert és virágok (Újházy Ferenc), A nyírfa és feldolgozása (Sárdy István), Szilva-, cseresznye-, mandola-, nyári- és őszibarackfák (Újházy Ferenc), Zöldséges és gyümölcsöskert (Újházy Ferenc), Tehenészet, Baromfi udvar. Különféle malmok (Telepy Károly), A fenyő feldolgozása (Telepy Károly), Kerékgyártó és kovács , valamint a Lóvásár című lapokat.

26 Két évre rá, 1877 végén lett teljes a sorozat. Kiadták az utolsó 10 lapot: Alföldi udvar. Felvidéki udvar (Kacziány Ödön), A földmíves nyári foglalkozásai (Szemlér Mihály), Zöldségpiacz, Gyümölcstárlat (Újházy Ferenc), Fazekas és takács (Telepy Károly), Épülőfélben lévő házak. Iskolaterem belseje, A bükk- és gyertyánfa (Keleti Gusztáv), valamint a Mocsáros vidék (Keleti Gusztáv) címűeket.

27 A szemléleti képek terjesztéséről, használatáról csak szórványos adataink vannak. Az első két sorozatot követően a kultuszminiszter körlevélben fordult valamennyi egyházi főhatósághoz, csatolva hozzá a megjelent sorozatok egy-egy példányát, hogy mozdítsák elő és támogassák a szemléleti képek beszerzését és használatát az egyházi iskolákban.

28 A minisztérium rendszeresen hirdette a sorozatot a Néptanítók Lapjában, más népiskolai kiadványaival együtt. Innen tudjuk, hogy a 40 lap egyszerre volt kapható. Az éves miniszteri beszámolók nem térnek ki a beszéd- és értelemgyakorlatokhoz szánt szemléleti képek elterjedtségére. Azonban sok falusi gyerek számára ezek jelenthették az első „profán-polgári" művészeti vizuális élményt. Amikor Gönczy Pál 1889 végén nyugdíjba vonult, vele tűnt el az Eötvös-féle népoktatási politika egyszemélyi irányítása és a reformkorig visszanyúló pedagógia. Mára az idő kirostálta a köztudatból ezt a grafikai sorozatot. A Jakobey, Keleti, Orlai, Székely, Than, Telepy és mások által készített szemléleti képek művészettörténeti feldolgozása még várat magára. Sem a monográfiák, sem a 19. század grafikai művészetével foglalkozó munkák nem tesznek említést róluk. Az alkalmazott grafika, a litográfiák és műlapok szelektív megítélése, a tudományos érdektelenség lehet az oka annak, hogy a teljes sorozatot nem találjuk egyetlen közgyűjteményben sem. Pedig e lapok szoros kapcsolatot mutatnak a korszak életképfestészetével is. A hiányzó lapok felkutatásával és tudományos feldolgozásával az életképfestészet-tematika bűvülésére, kompozíciós sémáira, populáris megoldásaira is támpontot találhatnánk. Ennek igazolására álljon itt az alábbi példa. A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható Orlai Petrics Soma kisméretű életképe, a Falusi iskola.

2

* Az iskolateremben játszódó jelenetben csoportokba verődött, kíváncsian figyelő gyerekek fogják közre az édesanyjával érkező új tanulót, akit kedvesen fogad az iskola tanítója. Az olajképet publikáló kutatók biedermeier realizmust, életből ellesett jelenetet emlegetnek és a festmény készítésének idejét 1860 körűire teszik.

30 Elkerülte a figyelmüket az iskolaterem falán látható „Magyarország" feliratú fali térkép, amely egyértelművé teszi, hogy a kép aligha készülhetett 1870 előtt. Ekkor vezették be ugyanis a népiskolák számára az ún. Gönczy-Berghaus féle „Magyarország fali abroszát". Eötvös József megbízásából Gönczy Pál rendelte meg Hermann Berghausnál, az ismert gothai térképésznél a csak Magyarországot ábrázoló, magyar feliratú fali térképet, amelyet Németországban gyártottak, s amelyből több ezer darabot ingyen juttattak el a szegényebb népiskolákhoz.

31 A festmény így időben közelebb áll az ugyancsak Orlai Petrics Soma által készített Az iskola udvara című szemléleti képhez, mely az első sorozatban 1874-ben jelent meg. A festő a megadott témát híven követve iskolai külső életképet komponált, középpontjában az épület bejáratánál az édesanyjával érkező új tanulót fogadó tanítóval. A két kép fő motívuma, a tanító, a diák és az édesanya hármas csoportja megegyezik egymással. Nem bizonyítható, de feltételezhető, hogy Orlait a szemléleti kép elkészítése inspirálta az iskolai életkép festésére. Felhasználta ehhez a jól sikerült kompozíciós megoldást. Az Orlai-hagyaték őrzi ugyanis a szemléleti kép színezetlen próbanyomatának kivágatát, amelyen csak a tanító, tanuló és édesanya hármas alakja látható.

32 Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter 1899-ben azzal a szándékkal hívott össze kiváló tudósokat, hogy a népiskolák számára kiadandó új, művészi kivitelű szemléleti képek tárgyát meghatározzák. Kívánatosnak látta, hogy az iskolák művészi becsű és pedagógiailag helytálló szemléltető képekkel szereltessenek föl.

33 1900-ban az Országos Képtár termeiben kiállítást szervezett külföldi szemléltető képekből.

34 1901. február 9-én a Műcsarnokban, Koronghy Lippich Elek miniszteri osztálytanácsos vezetésével szűkkörű értekezlet foglalkozott a szemléltető képek ügyével. Jelen voltak többek között Benczúr Gyula, Bihari Sándor, Kriesch Aladár, Lötz Károly, Vajda Zsigmond, Vágó Pál és Zemplényi Tivadar festőművészek. K. Lippich élesen bírálta a hetvenes években kiadott szemléleti képeket, melyek - véleménye szerint - sem tárgyuk megválasztásában, sem művészi megoldásukban nem bizonyultak alkalmasnak.

35 1901. április 30-án a minisztérium nyílt pályázatot hirdetett történelmi festményekre. Egyelőre hét témával lehetett 1 20 x 90 cm méretben készült olajképpel pályázni. A nyertes művekről készült színes sokszorosítások lesznek hivatottak az elemi iskolákban a történeti és művészeti érzéket kifejleszteni és a hazafiúi érzelmeket állandóan ébrentartani.

36 JEGYZETEK 1 Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 10.382. számú kéziratos levele. Újházy Ferenc-hagyaték, MNG Adattár ltsz.: 1833/1925. 2 Az említett két munkát nem leltem fel hazai könyvtárakban. A Kultuszminisztérium könyvtári gyűjteményét az Országos Pedagógiai könyvtár és Múzeum örökölte, ott azonban nem található. A szerző Hermann Wagner. Iskolai használatra magyarul is jelent meg könyve: Képek a természetből a felserdült növendékeknek. Wagner Armin után felmutatja Kovácsi Antal. Kolozsvár, Stein János erd. muz. egyleti könyvárus sajátja 1863. (A kis könyvecske 10 metszett természeti képpel illusztrálva jelent meg.) 3 A Vallás- és Közoktatásügyi Magyar Királyi Miniszternek előterjesztése az 1870. évre szóló költségvetési irányzata tárgyában. A közmive/ődési célokról szóló VI. cím alatt. In: Eötvös 1976, 204-205.