Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SZABÓ László: Iskolai szemléltető képek 1872-ből

SZABÓ LASZLO Iskolai szemléltető képek 1872-ből T. cz. Ujházy Ferencz művész úrnak"

1 Folyó évi január hó 15-én Gönczy Pál osztálytanácsosomhoz a népiskolák számára készítendő szemléleti képek ügyében tett ajánlatát, melyszerint: tíz tagtársával egyesülve a 40 táblán tervezett népiskolai szemléleti képek rajzolására, mindenik táblát 20" széles és 28" magasságú terjedelemben, tollrajzban és a mintalapot művészileg kiszínezve elkészíteni vállalkozik, azon módosítással fogadom el, hogy a 40 táblán tervezett szemléleti képek megjelenését két folyamra kívánom osztani s az első folyamban ez évben a 20 első táblát fogják Önök rajzolni és színezni, s a fennmaradó, szintén 20 táblából álló, második folyam rajzolása iránt ezek elkészítése után fogok újból intézkedni. Mindenik tábla rajzolásáért és színezéséért Uraságod által kívánt 200 ~ kétszáz forintot o.e. munkája elvégzése és helybenhagyása után utalvanyoztatni fogom, egyszersmind Uraságodra nézve kilátásba helyezem, a többi népiskolai könyvek szerzőire nézve fennálló azon jótéteményben részesülést is, melyszerint műve második kiadásától kezdve, minden további kiadásból származó tisztajövedelem 20 ~husz százaléka magának vagy utódainak mindaddig kiadassék, mig Uraságod művét az állam nálánál czélszerűbbel felcserélni jónak nem fogja látni. Ennek ellenében azonban Uraságod kötelezve lesz az általam időközben netalán jónak látott javításokat díjtalanul eszközölni. Elrendeltem végre, hogy a 10 tagból e czél kivitelére egyesült művésztársaság használatára fi. Wagner's »Werkstätten der Handwerker« - Ess/ingen és Bilder für Anschaungsunterricht I. II. III. Lieferungen megvétessék, melyet a társaság a ministerium könyvtárából tértivény mellett használat végett mindenkor kivehet.

2 Elvárom, hogy Uraságod a 20 táblából magára vállalandó részt nemcsak ezé/szerűen, hanem a lehető legrövidebb idő alatt e/készítendi. Budán, 1872. évi ápril hó 27-én Dr. Pauler Tivadar Pauler miniszter úr levele az egyik kezdetét jelenti a képzőművészek számára biztosított, nem reprezentatív célú állami megrendeléseknek. Ugyanakkor egy olyan tárgyegyüttesről szól, amely mind ez ideig kívül esett a művészettörténeti kutatás érdeklődési körén. Az állami művészetpártolást, a művészek megrendelésekkel, ösztöndíjakkal és segélyekkel történő támogatását, mint a kultuszkormányzat feladatát, Eötvös József fogalmazta meg 1869-ben.

3 Az általa kezdeményezett és kidolgozott, az 1868. évi XXXVIII. t. cikkben napvilágot látott közoktatási reform a kötelező alsófokú képzést biztosító népiskolák rendszerére épült. Az állami költségvetésből támogatva indult meg az iskolák és az iskolai férőhelyek gyarapítása, az oktatás színvonalának emelését szolgáló pedagógiai eszközök kiadása. így került sor az iskolaépületek típusterveinek kidolgozására, az elemi iskolai tankönyvek és vezérkönyvek kiadására, nemcsak magyarul, hanem a nemzetiségek nyelvén is.

4 E munkák irányítója Gönczy Pál minisztériumi osztálytanácsos, később államtitkár volt, aki Eötvös József hívására lett pedagógusból közhivatalnok.

5 Nevéhez fűződik a különböző pedagógiai segédeszközök beszerzése, illetve ezek hazai gyártásának megindítása. A közoktatási törvény életbelépését követően ugyanis elsősorban Németországból és Ausztriából hoztak be eredeti vagy a magyar feltételeknek megfelelően átalakított szemléltető eszközöket, térképeket, földgömböket, természetrajzi táblákat.

6 A tanítás ajánlott módszere a szemléltető oktatás volt, amely nemcsak a tanítók munkáját, hanem a tanulók önálló gondolkodását és a gondolatok szabatos kifejtését is segítette.

7 Pauler Tivadar megbízása a beszéd- és értelemgyakorlatokhoz szükséges személtető, ún. szemléleti képek elkészítésére szólt, s egyúttal az első, teljesen hazai előállítású oktatási segédeszközt jelentette.

8 Jóllehet nincs adatunk arról, hogy a megbízást miért éppen Újházy Ferenc kapta meg, közrejátszhatott ebben az, hogy a festő a budai Főreáltanoda frissen kinevezett rajztanára volt és közismert volt az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat alapító tagjaként is.

9 A minisztérium által összeállított tematika, amelyet a tervezett 40 lapra lebontva a miniszter megküldött Újházy Ferencnek, a falusi élethez kötődő hasznos elfoglaltságok és mesterségek enciklopédiájának tekinthető. A tematika három nagy csoportban foglalja össze mindezt. Egy csoportot képeznek az otthonhoz kötődő, mindennapi elfoglaltságot bemutató táblák, ide sorolva a szülői ház, a konyha, a baromfiudvar, az istálló stb. berendezését, eszközeit, az itt végzett különböző munkákat. Újabb csoportot jelentenek a különféle foglalkozások és mesterségek bemutatására szolgáló táblák: a földműves évszakonkénti elfoglaltságai, a takács, a fazekas, a molnár, a kovács, a kerékgyártó stb. mesterségek. Végül külön csoportba sorolhatók a természetrajzi jellegű táblák: különböző gyümölcsfák (alma-, körte-, dió-, szilvafa stb.) és haszonfák (fenyő-, tölgy-, nyírfa stb.), valamint az emberi test. A táblák mindegyikén szerepelniük kellett a tárgyhoz kötődő jellemző eszközöknek, munkafázisoknak, termékeknek, állatoknak és növényeknek. így például a gyümölcsfákat bemutató táblákon szerepelnek a fatelepítés, a szüret és a gyümölcsszárítás jelenetei is. Nem szerepel a tematikában a különböző kitüntetett események, ünnepek és szokások bemutatása, a különböző nemzetiségek, az eltérő munkakultúrák, a tájegységekre jellemző elfoglaltságok felsorolása.

10