Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Arcképek/Portraits

Kat./Cat. No, 14 14, Báró Franz Xaver von Ottenfels-Gschwind portréja / Portrait of Freiherr Franz Xaver von Ottenfels-Gschwind, 1845 Olaj, vászon; 95 x 72 cm J.j. k.: J. Borsos 845 Theresianische Militärakademie, Wiener Neustadt Proveniencia: legkésőbb 1934-ben a bécsi Heeresgeschichtliches Museum gyűjteményében; 1966-ban átadva a jelenlegi tulajdonosnak. A bécsújhelyi katonai akadémián Franz Xaver von OttenfelsGschwind báró képmásával híres diákjukra emlékeznek. Ottenfels az iskolát elvégezve diplomáciai pályára lépett, s miután Bécsben a keleti nyelveket tanulmányozta, konstantinápolyi nagykövetnek nevezték ki (1822-1833), majd egy rövidebb nápolyi megbízatás után Metternich egyik fő tanácsosa lett Bécsben. Életét számos szál köti Magyarországhoz is: 1826-ban megkapta a Magyar Királyi Szent István Rend középkeresztjét, majd az 1827. évi XLII. törvénycikkének 2. §-a külön rendelkezik arról, hogy a bárót magyarrá fogadták. Konstantinápolyi internunciusként ugyanis számos magyar ügy kulturmisszióját igyekezett elsimítani, így például kerestette Körösi Csorna Sándor nyomait,

1 vagy kísérletet tett az elveszett corvinák felkutatására.

2 Különleges érdeklődést mutatott a keleti régiségek iránt. A horvátországi Bezsánec (Bezanec) várában őrizte nagyrészt Törökországból származó keleti gyűjteményét. E - mára ismét helyreállított - kastély eredetileg a karintiai származású, a 18. század elején bárói rangot kapott Ottenfelsek otthonául szolgált, és sokat köszönhetett Franz Xaver von Ottenfels-Gschwind báró és felesége, született Schlaum-Linde Jozefa bárónő művészetkedvelő és pártoló hajlamainak.

3 Egyik fiuk, Zsigmond (1825-1898) politikus lett, az 1860-as években kezdte közéleti pályafutását: virilis tagja volt a horvát országgyűlésnek és census alapján a magyar főrendiháznak, a horvát-magyar kiegyezést támogató, ún. unionista párt leglelkesebb hívei közé tartozott; a másik, Móric (1820-1907) diplomataként francia, olasz, svájci megbízásokat teljesített. Lehetséges, hogy egyikük volt a kat. 13 szám alatt közölt Borsos-képmás modellje? B. E. 1 Ottenfels báró levele a Titkos Udvari Kancelláriához, Konstantinápoly, 1823. július 25.Tudományos Gyűjtemény, 1825.1.sz. 12. 2 V. Waldapfel Eszter: Rendi kísérletek a külföldre került korvinák visszaszerzésére a XIX. század első felében. A két modenai kódex további sorsa. Magyar Könyvszemle 83 (1967) 120-124. 3 Obad Scitaroci, Mladen: Dvorci i Perivoji Hrvatskoga Zagorja. Zágráb, 2005. 42-45. 1 5. Portré (Bethlen gróf arcképe?) / Portrait (Portrait of Count Bethlen?), 1845 Olajfestmény; kb. 110 x 84 cm Ismeretlen helyen Kiállítva: 1845 Bécs Akadémia, kat. VIII./309. (Portrait) Irodalom: Schindler 1845. jún. 23.298; Melly, Eduard: Die Kunstausstellung im Jahre 1845. Beilage zu den Sonntagsblättern, 1845. jún. 8. 545; [n. n.]: Der diesjährige Wiener Salon. Wiener Bazar (Ein wöchentliches Beiblatt zur Zeitschrift „Der Humorist"), 1845. ápr. 19. 65; Meynert 1845; Lázár 1915. 92. (Gróf Bethlen arcképe. A gróf tulajdonából kiállítva az ábrázolt megnevezése nélkül.); Kopp 1931.28,58. kat. 75. (Bethlen gróf képmása); Lyka 1981.61. Archív adat: kivonat a bécsi Akadémia kiállításának jegyzékéből (átvételi elismervény?). MNG Adattár, Itsz.: 3663/1939/4. (Porträt, Ölgemälde, 3 Schuh 6 Zoll x 2 Schuh 8 Zoll [= kb. 110 x 84 cm], a kiállításra beadta Herr Graf Bethlen [áthúzva, helyette odaírva: nicht angegeben]) Az Akadémia 1845-ös kiállításán szereplő portrék egyike Lázár Béla szerint - aki bizonyára a ma az MNG Adattárában található dokumentumra támaszkodott - az egyik Bethlen gróf arcképe volt. Mivel erről semmi közelebbit nem tudunk, csupán az egyszerűség kedvéért tüntetjük fel itt az adatot, amely ugyanúgy vonatkozhat kat. 16-ra és 17-re is.