Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Arcképek/Portraits

16. Portré / Portrait, 1845 Olajfestmény Ismeretlen helyen Kiállítva: 1845 Bécs Akadémia, kat. 1X7371. (Portrait) Irodalom: Preleuthner 1845. máj. 27. 492. (arannyal hímzett zöld uniformist viselő úr portréja); Schindler 1845. jún. 23.298; Melly, Eduard: Die Kunstausstellung im Jahre 1845. Beilage zu den Sonntagsblättern, 1845. jún. 8.545; [n. n.]: Der diesjährige Wiener Salon. Wiener Bazar (Ein wöchentliches Beiblatt zur Zeitschrift„Der Humorist"), 1845. ápr. 19.65; Meynert 1845. A Josef Preleuthner kritikájában olvasható leírás kat. 1

5-re és 17-re is vonatkozhat. E leírás alapján a kiállított kép esetleg azonos lehet kat. 14-gyel. 17. Portré / Portrait, 1845 Olajfestmény Ismeretlen helyen Kiállítva: 1845 Bécs Akadémia, kat. IX./373. (Portrait) Irodalom: Schindler 1845. jún. 23.298; Melly, Eduard: Die Kunstausstellung im Jahre 1845. Beilage zu den Sonntagsblättern, 1845. jún. 8. 545; [n. n.]: Der diesjährige Wiener Salon. Wiener Bazar (Ein wöchentliches Beiblatt zur Zeitschrift „Der Humorist"), 1845. ápr. 19. 65; Meynert 1845. 18. Friedrich von Amerling képmása / Portrait of Friedrich von Amerling, 1845 Olaj, vászon; 98 x 85 cm J.:J. Borsos 845 Ismeretlen helyen Proveniencia: Dorotheum, Bécs, 1961. december, kat. 15. R. 37. tábla Irodalom: ABF I l/l 41 Az osztrák biedermeier egyik legnagyobb hatású mesterének életképszerűen megfestett portréja kapcsán merül fel talán legszemléletesebben: milyen kár, hogy Borsos József után nem maradtak fenn olyan dokumentumok, saját kezű feljegyzések, naplók, amelyek segítségével teljesebben tekinthetnénk át festőnk életútját. Friedrich von Amerling és Borsos kapcsolatáról így csak találgathatunk a kevés korabeli forrás alapján. Amerling feljegyzései szerint egy 1831-ben, a Pigler házaspárról festett portrépár egyik darabját 1840-ben odaajándékozta a „festő Borsosnak"

1 - feltehetően tanító célzattal. Arra, hogy több volt köztük, mint egyszerű művész-tanítvány kapcsolat, további bizonyíték az is, hogy Amerling első unokájának, Ernst Beutelnek keresztapjául Borsost kérték fel.

2 Az is elgondolkodtató, hogy míg az Oelzelt-Nevin házaspárról 1857-ben Amerling festett portrépárt, addig fiukról és annak nagyanyjáról 1858-ban már Borsos. Nem lezárt kérdés, hogy Borsos valóban tanult-e Amerlingnél. Konkrét forrásaink nincsenek erről, noha Borsos festészetében - különösen a portrékon - erősen érezhető Amerling hatása. Már korabeli források is Amerling iskolájához tartozónak mondják Borsost, de talán tágabb értelemben: követőként.

3 Néhány később visszaemlékező, de Amerlinghez közel álló szerző szerint pedig Borsos Amerling baráti és tanítványi köréhez tartozott, nem fejtik ki azonban részletesen, hogy ez mit jelent.

4 A kötődés mindenesetre leolvasható erről a képről is, amelyet Borsos 1845-ben, már kiérlelt stílusában - mondhatni Amerling modorában - festett. Sőt: témájában is igazodik„mesteréhez" hiszen a kép saját, két évvel későbbi, Éljen a lánykám! című képének (kat. 86 a) előzménye, amelyet méltán állítottak már a legkorábbi elemzők is párhuzamba Amerling hasonló tematikájú képével (43. kép). Megjegyzendő, hogy Amerlingnek ezen az 1838-as, Die drei köstlichsten Dinge című, gyakran egyfajta ars poeticának tekintett képén a férfialak nem önarckép. Fiziognómiája sokkal jobban hasonlít Borsos ez időben készült portréira (ld. pl. August von Pettenkofen akvarelljét: 7. kép). Azt azonban, hogy Borsos már korábban is járt volna Bécsben, Amerling műhelyében, dokumentumok híján sajnos nem tudjuk bizonyítani. A hasonlóság puszta véletlen is lehet. B. E. 1 Probszt 1927.115. kat. 208. (Geschenk an Maler Borsos 1840) 2 Amerling naplójára hivatkozva állítja ezt Probszt 1927.92. 3 Például Kertbeny 1862. 124; Ujházy Ferenc feljegyzése, MNG Adattár, Itsz.: 1903/1925/34. 4 Amerling, Carl: Friedrich Amerling. In: Oesterreichische Kunst-Chronik. Hrsg. von Kábdebo, Heinrich. Bd. 2. Nr. 6., 1879. júl. 15.88, idézi Grabner 2003A. 23; Franki 1889. 58. Vö. még Grabner 2003A. 23, valamint Sabine Grabner tanulmányát e kötetben. Kat./Cat. No. 18.