Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - ACZÉL Eszter Krisztina: Anya- és gyermekábrázolás Borsos József képein

A 19. század első felének magyarországi festészetében nagyon csekély számú szoptató anyát ábrázoló művet ismerünk. A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán látható a fiatalon elhunyt Friedrich von Amerling-tanítvány, Tikos Albert Gyermekét tápláló anya című képe 1842-ből (47. kép). Beállításában emlékeztet mestere ekkoriban készült, Anyai szeretet című képére.

37 Amerlingnél az alvó gyermek kezében a rózsa - a mártíromság egyik szimbóluma - egyértelműen utal a Mária és gyermek Jézus ábrázolásokra,

38

Tikosnál az anya nyakában függő kereszt motívuma jelzi a mögöttes tartalmat. A Pesti Műegylet kiállításain 1840 és 1863 között majdnem minden évben szerepelt anya-gyermek témájú alkotás. A címek alapján azonban nem felmérhető, hogy ezek között lehetett-e gyermekét tápláló anya ábrázolása. A kérdés további kutatást igényel. Az anyai szeretetet magasztaló anya-gyermek ábrázolások sorában jelent meg a 19. században a beteg gyermek mellett vigyázó anya típusa. Borsos József Anyai gond című képén (kat. 79) is beteg gyermeke bölcsője mellett kuporog a nézőnek háttal ábrázolt, feketeruhás anya, meleg vizes és csepegtető edénnyel a közelben. A képen a gyermek betegsége is az anyai szerep hangsúlyozását szolgálja, bár jelen esetben tűnhet úgy, hogy a fűzős asszony hátának és a polgári enteriőrnek a szépsége fontosabb. Györgyi Giergl Alajos 1854-es Beteg gyermek című képén (magántulajdon) sokkal bensőségesebb a jelenet megfogalmazása: ismét a Madonna-ábrázolásokat idéző beállításban látható anya ölében tartja sápadt, érzékelhetően szenvedő gyermekét.

39 A GYERMEK ÖNÁLLÓ ÁBRÁZOLÁSA A biedermeier életképek sajátos, idilli világának jellegzetes eleme az önfeledt gyermek. Szülei és nevelői közt, magában játékaival, társaival játék közben vagy más helyzetben legtöbbször az ártatlanság és a felszabadult tiszta öröm megjelenítője. Josef Danhauser több képén is foglalkozott a polgári születésű gyermekek sajátos életével, pl. A gyermek és világa (1842, 1843; 24 kép), A kis virtuózok fi 843)

40 című alkotásain. Peter Fendit az osztrák uralkodóház számtalanszor megbízta gyermekei megfestésével. A biedermeier akvarellfestészet csúcsát jelentő alkotásain a gyermekek empátiával, legjobb érzékkel idealizált, mégis sok esetben kiváló megfigyeléseket tükröző képmásai születtek.

41 Borsosra viszont inkább a portréfestés, a felnőttekéhez hasonló beállítású képmás jellemző, amikor az előbbiekhez sorolható témájú műveket alkotott. A hazai festészet egyik legreprezentatívabb gyermeket ábrázoló biedermeier alkotása egy körülbelül négyéves,jómódú középosztálybeli családban élő kisfiú egész alakos portréja, amelyet sokáig Borsos József keze munkájának tartottak (48. kép).

42 Bársonnyal borított kanapén ül a gyermek, vállait szabadon hagyó kék ruhácskában, lábán finom zokni és szép mívű cípőcske, jobbjában kard. Ekkoriban a portrén a festő a gyermek kezébe helyezett játékkal jelezte a gyermek nemét, kilétét. A kimondottan az egyik nem részére készült játékszerek között a leggyakoribbak a felnőtteket mindennapjaikban körülvevő tárgyak kicsinyített másai: a fiúknál a ló, a katonásdi eszköztára, pl. a kard,

43 ami itt is döntő attribútum. A kisfiú ruházata alapján nem nagyon lehet következtetni apja foglalkozására - egyébként erre is találhatunk példákat a kor festészetében -, de politikai nézeteire annál inkább, hiszen a gyermek ún. Kossuth-kalapot visel. Kard látható egy talán kicsivel idősebb kisfiú kezében Weber Henrik egy 1845-ös művén is, amelyen azonban a gyer48. ISMERETLEN FESTŐ (BorsosJózsef?): Kisfiú portréja, 1848? BTM Fővárosi Képtár 49. WEBER HENRIK: Gyermekek játékokkal, 1845. MNG 50. BORSOS JÓZSEF: Anton von Oelzelt-Nevin arcképe négyéves korában, 1858 Ismeretlen helyen