Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - ACZÉL Eszter Krisztina: Anya- és gyermekábrázolás Borsos József képein

51. BORSOS JÓZSEF: A kis szomjas, 1851 Ismeretlen helyen 52. ANDREAS GEIGER Josef Danhauser után: Az alvó festő Mezzotinto mekeket a festő, az angol portréfestés hagyományait idézve, kültéri környezetben ábrázolta. (49. kép) Kivételes példája ugyanennek Johann Baptist Reiter (1813-1890) A kis amazon című képe 1848-ból, amelyen egy 12 év körüli leány cilinderben - mintha jelmezt viselne -, karddal a kezében készül lecsapni.

44 A Gellérthegyen kiránduló huszárokat családostul ábrázoló Balthasar Wigand (1771-1846) képén a köztük sétáló gyermek szinte teljesen ugyanolyan ruhát hord, mint katona apja (BTM Fővárosi Képtár, Grafikai Gyűjtemény). Borsosnak tulajdonítható egy másik, kisfiút ábrázoló önálló portré, mely a bécsi Dorotheum aukciójáról ismert: Anton von Oelzelt-Nevin (1854-1925) arcképe négyéves korából (50. kép).

45 A szép arcú kisfiú - aki később hazánkban is ismert filozófiaprofesszor lett - beállítása azonos egy felnőttével, Borsos nem helyezett semmilyen kiegészítőt a gyermek köré, hanem vonásaira fektette a hangsúlyt. Borsos gyermeket ábrázoló portréi között több leánykaképmás is ismert, de sajnos egyik esetben sem tudunk biztosat az ábrázolt kilétéről. A nézőre tekintő, barnaszemű kislánynak (kat. 29) csak az arcát dolgozta ki részletesen, leheletfinomsággal és érzékenységgel, a törzset, a ruhát már nem, mintha a kép befejezetlenül maradt volna. Az ábrázolt fejét áttetsző kendő keretezi. Borsos idejében nem volt újdonság az ilyen típusú ábrázolásmód, ld. Johann Baptist Lampi a Thomatis grófnők portréján szinte egyáltalán nem dolgozta ki a testeket, pedig az alakok térdig láthatók a képen

46 Az 1830-as évektől gyakori volt, hogy gyermekábrázolásokon csupán a fejet festették meg. Friedrich von Amerling az 1830-as években több ilyen portrét is készített megrendelésre.

47 Borsos 185 l-es A kis szomjas című művén (51. kép) táji környezetbe helyezte a gyerekeket

48 A képen egy falból csobogó kútnál egy idősebb fiúcska inni ad egy kislánynak. A gyermekek akár testvérek is lehetnek, mezítlábasságuk parasztgyermekekre utal, ruhájuk rendezett, jó állapotú. A korabeli bécsi festészetben kedvelt volt a parasztgyermekek és koldusgyermekek idilli ábrázolása.

49 Borsos művén az egymásra utaltság és a kisebb iránti gondoskodás gesztusa hangsúlyozott. Az elrendezésében a képteret lezáró növényzettel befutott fal háttere elé, egy csobogó mellé állított gyermekek népies, mezítlábas ábrázolása készülhetett megrendelésre is. A korai fényképészeti módszerek esetén - amelyek többnyire a festészetre vezethetők vissza - nem volt ritka, hogy gyermekeket népies viseletbe öltöztettek, és táji vagy szabadtéri környezetet imitáló háttér előtt örökítettek meg.

50 A kislányt itató kisfiúról is feltételezhető, hogy portréként készült, hasonló módszerrel, noha a gyermekek nem tekintenek a néző felé. Mindenesetre a műtermi elrendezés egyértelmű a kompozícióból. Elképzelhető, hogy Borsos a kissé idealizált formában megfestett koldusgyerekek ekkoriban népszerű ábrázolásával rokon, népi környezetbe burkolt, idealizált jelenetet festett a testvéri szeretetről, a segítségnyújtásról. A gyermekek saját világát bemutató, mögöttes tartalomra is utaló kedvelt gyermekábrázolás-típus volt a korban a műteremben csintalankodó gyermekek témája. Borsos 1851-ben festette meg a saját verzióját. Ismerhetett osztrák példákat, mint például Josef Danhauser Az alvó festő című alkotásait, amelyek inspirálhatták is őt.

51 Danhauser képein az előtérben alvó festő háta mögött a gyermekek az egyik készülő alkotás 53. BORSOS JÓZSEF: Akisfestő, 1853 • Magántulajdon (kat. 92)