Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - VESZPRÉMI Nóra: Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról

29. BORSOS JÓZSEF: Lányokba! után, 1850. MNG (kat. 91) erkölcsök megtestesítője volt. William Hogarth Divatos házasság című sorozatának második képén nyújtózkodik így a kikapós feleség egy átmulatott éjszaka után.

60 Ennek a széles körben ismert példának a moralizáló tartalom létjogosultságot adhatott az erkölcsök őreinek szemében is, de más volt a helyzet azokkal a művekkel, amelyek haszontalanul ábrázoltak efféle haszontalan, mert nem a háztartás vagy a család ügyeivel foglalkozó teremtéseket. Az ilyen nők erkölcseire nemcsak dologtalanságuk vetett rossz fényt, hanem az is, hogy önfeledt testhelyzetük és pongyola öltözékük takargatni való testtájakra engedett betekintést. Ezt a frivol ábrázolási típust csempészte be Borsos a magas művészet csarnokába, a bécsi, majd a pesti Műegylet kiállítására. Még annyit sem tett meg, hogy legalább képe címével kifejezze rosszallását - például úgy, ahogyan az a François Claude Compte-Calix festménye nyomán készült litográfia (1854, 31. kép), amely„művirágoknak" (Fleurs artificielles) nevezi a dúsan berendezett budoárban ábrázolt lányokat, akik olyan értelmetlenségekkel töltik az időt, mint a zongora előtti bóbiskolás, a szépítkezés vagy az olvasás.

61 A korabeli befogadók számára az ilyen ábrázolások