Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - VESZPRÉMI Nóra: Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról

27. JOSEF DANHAUSER: Sakkjátszma. 1839.ÖGB,Wien mushoz sokáig ragaszkodó bécsi udvar ekkor, ezek közül vásárolt először nagyobb tételben neorokokó bútorokat.

40 így foglalták magukba a biedermeier festmények a neorokokó iparművészetet, miközben természetesen a neorokokó lakberendező művészet is magába foglalta a biedermeier festményeket. Azok az otthonok, amelyekben a korszak legjelentősebb mestereinek művei függtek, gyakran jómódú gyűjtők vagy megbízók neorokokó otthonai voltak. Amerling például többször is dolgozott a Liechtenstein hercegi családnak, akiknek a bécsi Bankgassén álló palotájának belső kialakítása (1842-1847) a második rokokó egyik legnagyobb szabású, legpompásabb együttese, a stílus áttörésének legfontosabb mérföldköve.

41 (28. kép) Amerlingnek a gyermek Liechtenstein II. Jánost póniló hátán ülve ábrázoló portréja egy rokokó szoba falán függött, díszes rokokó keretben.

42 Az, amit ma biedermeiernek nevezünk, a neorokokó szalonok festészete is. A biedermeier és a neorokokó nem választható szét. Ugyanakkor nehezen tagadható, hogy utóbbi esetében markáns irányzatról van szó, jellegzetes ízlésvilággal. Ha pedig így van, akkor joggal gondolhatjuk, hogy valamiképpen meg kellett jelennie a festészetben is - és nem csak néhány csinos rokokó bútordarab ábrázolásának erejéig. Noha a második rokokó iparművészetéről már számos publikáció született, festészete mégis a művészettörténet-írás fehér foltjának tűnik.

43 A 19. század közepének európai festészetét áttekintve kiderül, hogy a rokokó igézete számos művész témaválasztását befolyásolta, a legnagyobbaktól, mint például Adolf Menzel és Anselm Feuerbach, a mára szinte teljesen elfeledett kismesterekig. Ez még nem jelenti azt, hogy a neorokokó - vagy inkább„18. századiasság"- külön irányzat a festészeten belül, hiszen a késő romantika és a kezdődő historizmus korában vagyunk, amikor a festők szinte tobzódtak a különféle múltbeli korok megjelenítésében; a rokokó csak ezek egyike volt, bár az egyik kedvenc. Mégis van valami, ami kiemeli a többi felelevenített kor közül: a rokokó volt a legismerősebb, a leginkább átélhető; nemcsak azért, mert a kor embere leginkább ezzel találkozhatott a mindennapokban, hanem egyszerűen azért is, mert időben ez volt a legközelebb. A neorokokó egyszerre jelentette egy történeti stílus historizáló felelevenítését és egy nem is olyan régen megunt divat leporolását. Az egy-