Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)
BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - VESZPRÉMI Nóra: Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról
22. FRANZ EYBL: Önarckép vörös háttérrel, 1844 23. JOSEF DANHAUSER: Festő műterme, 1830. SzM (kat. A8) ÖGB,Wien fogalma ennek a dichotómiának az egyik - a magasabb rendű - tagját jelöli. Mindkét írás Josef Danhauser (1805-1845) műveiről szól; ő az, aki elkerülte az anyagiság csapdáját, és megteremtette a költői zsánerképet. Danhauser munkássága lesz a következő viszonyítási pontunk Borsos festészetének kontextusba helyezéséhez; mielőtt azonban ebbe belefognánk, tennünk kell egy kis elméleti kitérőt; a biedermeiernek létezik ugyanis egy eddig nem említett meghatározása, amely vezérfonalunkul szolgálhat.Virgil Nemoianu koncepciója szerinta biedermeier nem más, minta romantika kései szakasza,„megszelídülése". 22 A romantikát az expanzió fogalmával jellemzi: kiterjesztette az emberi szellem számára megközelíthető, és így a művészetben felhasználható tapasztalatok körét.Térben ez éppúgy vonatkozik az Alpokra, mint a Keletre, időben a középkorra, kultúrában Ossziánra és Shakespeare-re, az emberről alkotott ismeretek terén az álomra és az őrületre, az esztétikában a fenséges kategóriájára. A késő romantika szemében viszont ez a teljességre törekvés kudarcot vallott, ezért ezeket az újonnan felfedezett szférákat megpróbálták a mindennapi tapasztalathoz asszimilálni. Igy alakult ki a romantika mesés, rejtelmes középkor-felfogásából a történeti pontosságra törekvő ábrázolásmód; a romantikus„végtelen vágyódást" így váltotta fel a meghitt, jól ismert otthon piedesztálra állítása, és még sorolhatnánk a példákat. A mi kritikáink is bizonyítják, hogy ez nem puszta spekuláció, hiszen bennük is vérbeli romantikus kategóriák szelídültek egy rutinosan használt kritikusi nyelv részeivé. Az, hogy a költészetnek az élet minden területét át kell hatnia, a romantikusok számára világmagyarázó elv volt, a biedermeier kritikusok viszont mintha colstokkal mérnék a műalkotások költőiséget. Az első idézet szerzője, Joseph Preleuthner egy másik romantikus elemet is keres a festményekben, ez pedig a„Witz". Ez a korai német romantikusok számára nemcsak egy szórakoztató tréfa, hanem „a megkötözött szellem robbanása", 23 olyan, szinte önkéntelen megnyilvánulás, amely egy villanásnyi bon mot segítségével mutat rá a világban valamilyen rejtett összefüggésre, igazságra. Preleuthner nem ennyire filozofikus, de ő sem csak annyit vár, hogy a képek megnevettessék- a„Wítz" nála is a zsánerképtől elvárt magasabb rendű szellemi tartalom sajátossága. Ez az, amit Danhauser műveiben megtalálni vél. Nem fejti ki részletesen, hogy mire gondol, de a danhauseri humor sajátosságait magunk is felsorolhatjuk: többrétűség, külső, de részvéttel teli szempont alkalmazása, a jelentést árnyaló apró részletek. Preleuthner megjegyzi, hogy Danhauser legismertebb humoros munkái a műteremképek (23. kép); egy olyan téma ábrázolásai, amelynél logikusan adódik, hogy a művész nem lehet hideg fejű szemlélő, hogy egyszerre alkalmaz külső és belső szempontot - legalábbis a befogadó magától értetődően így fogja értelmezni a képet. Danhauser műteremképeinek (ön)iróniája nemcsak a szó hétköznapi értelmében vett irónia, hanem megfelel a romantikusok /'ran/'o-fogalmának is: egy belülről átérzett tárgyat vizsgál úgy, hogy fölé tud emelkedni, egyszerre látja kívülről és belülről, egyszerre bontja le és építi a művészek romantikus mítoszát, és a jelenetet át- meg átértelmező apró részletek segítségével végteleníti a tárgyról való reflexiót. 24 Hogy példát is említsünk: Az alvó festő című képen Danhauser egy munkáját hanyagoló művészt mutat be, aki helyett gyermekei próbálják befejezni a képet. Az értelmezésnek több szintje lehetséges; lehet egyszerű humoros jelenet, de utalhat a művészet hiábavalóságára, az ízlés relativitására; kinevethetjük vagy szánhatjuk a fáradt művészt; sőt, a gyermekek lehetnek a művekből folyton valamit hiányoló nézők metaforái is. 25 A téma népszerű lett, nemcsak maga Danhauser készített belőle több változatot (Andreas Geiger pedig az ő művéről
