Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FÉNYKÉPÉSZ / JÓZSEF BORSOS THE PHOTOGRAPHER - TOMSICS Emőke: Borsos és Doctor fényképei az 1867. évi koronázásról

TOO. BORSOS JÓZSEF -DOCTOR ALBERT: Gróf Szapáry Gézáné Győry Mária grófnő, palotahölgy, 1867 (kat. FI02) 101. BORSOS JÓZSEF - DOCTOR ALBERT: Beniczky Ferenc, Pest vármegye bandériumvezetője a vármegye zászlajával, 1867 (kat. F87) angol portréfestészet fesztelen eleganciáját idéző portréjáról (kat. FI 04) később - Doctor Alberttel történt szétválásuk után - Borsos József finoman színezett változatot is készített (102. kép).

24 Bülch Ágoston díszalbumot állított össze a királyi pár számára a koronázás résztvevőinek portréiból. A benne található felvételeknek csak egy része származik saját műterméből; számtalan, általa színezett fotográfia Borsos és Doctor fényírdájából került ki.

25 A koronázási portrék elsődleges célja az volt, hogy az esemény alkalmával viselt díszöltözeteket, a modell megjelenését a legtökéletesebben visszaadják, ezért a fotók szinte kivétel nélkül egész alakos állóképek. Mellképek csak a hölgyekről készültek, akiknek frizurái, diadémjai, nyakékei és bájos vonásai így érvényesültek a legjobban. Borsos és Doctor a fenti cél megvalósítása érdekében továbblépett a megszokott műtermi gyakorlatnál, és modelljeinek egy részét a szabadban, az Országúti (ma: Múzeum körút) Füvészkertben lévő műterem udvarán, lóháton is lefotografálta.

26 Lovas alakok fényképezése a korabeli technika szintjén igen nagy szakmai tudást igénylő vállalkozás volt, s Borsosék elsőként vállalkoztak rá. Már nem sokkal műtermük megnyitása után, 1862-ben megjelent a hír a sajtóban, hogy lovas felvételeket is készítenek:„A lófuttatás alkalmából megemlítjük, hogy azon lovakat, melyek nagy díjakat nyernek s ezáltal mintegy hírre kapnak, szintén méltó dolog volna Borsos és Doktor [sic!] fényképészeknél levétetni, kik erre szívesen vállalkoznak s a mint ez Angliában divatban van. A lovagok pedig rajtuk ülhetnének ugyanazon jelmezben, melyben futtattak, mi nem kevéssé tenné érdekessé a képet."

27 A díszes nyeregtakaróval borított, drága lószerszámokkal feldíszített lovak hátán ülő mágnások közül a két, zászlót is tartó főúr, ifj. Rudics József báró (kat. F98) és Andrássy Manó gróP

8 a tizenegy történelmi zászlót vivő mágnáscsapat tagjai voltak, Bánffy György gróf (kat. F85) és Csekonics Endre gróf (kat. F88) a négy csoportban felvonuló megyei bandériumok élén lovagoltak. Egy vármegyei bandérium tagjai is lencse elé álltak lovaikkal: Krassó vármegye két küldöttjét lovaik mellett állva, a zászlóval vették le.

29 A többi lovas a mágnásbandériumban vett részt. (103. kép; kat. F90) A lóháton ülő alakok mögött jól felismerhető a Nemzeti Színház díszlettáraként szolgáló egykori magtár és a fából épült Suhr-cirkusz. Borsosék a festőinek nem nevezhető hátteret kitakarással elmosódottá alakították, vagy igyekeztek a fotográfia eszközeivel vonzóbbá változtatni: kiretusálták a magtár keskeny ablakait, a párduckacagányt és ezüst sodronyinget viselő Batthyány