Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FÉNYKÉPÉSZ / JÓZSEF BORSOS THE PHOTOGRAPHER - TOMSICS Emőke: Borsos és Doctor fényképei az 1867. évi koronázásról

102. BORSOS JÓZSEF - DOCTOR ALBERT: Széchenyi Béla gróf koronázási Zrínyi-öltözetben, 1867 (színezett albumin) 103. BORSOS JÓZSEF - DOCTOR ALBERT: Karácsonyi Guidó gróf két apróddal, 1867 (kat. F90) Ödön herceget ábrázoló képen pedig a cirkusz deszkafalát - a negatív kitakarásával - kerítéssé alakították át (kat. F86). Az arisztokrácia e kedvelt fotográfusainak lovas fényképeit is, akárcsak műtermi portréikat a koronázási képek készítésével megbízott képzőművészek közül többen felhasználták a gyorsaság, valamint az arcok és ruhák minél pontosabb megörökítése érdekében. Franz Kollarz „eredeti fénykép után": Borsos és Doctor felvétele alapján rajzolta le Simor János hercegprímást,

30 de Wilhelm Richter egész koronázási akvarellsorozata mögött e műterem felvételei gyaníthatok. Nem tudjuk pontosan, hány arisztokrata lovas portréja került ki Richter ecsetje alól. Eredetiben csak Sztáray Antal

31 gróf és Andrássy Manó gróf,

32 de - Borsos és Doctor reprodukciójában - még tizenhat főúri banderialista képe ismert (kat. F96, FI 01 ). Egyes alakok teljesen megegyeznek a fényképen láthatókkal,

33 s a festmények némelyikén még a Füvészkert kerítése is azonosítható.

34 Borsos és Doctor koronázási portréi szinte minden, az esemény megörökítésére készült képzőművészeti alkotásban felfedezhetők. Felismerhetők Székely Bertalan akvarelljein csakúgy, mint a díszalbumokban, sajtóban napvilágot látott vagy műmellékletként terjesztett, többségében Vinzenz Katzler és Franz Kollarz által készített litográfiákon. Valószínű, hogy a képzőművészeti alkotások még azonosítatlan fénykép-előképei között is számos Borsos-Doctor-portré rejtőzik. E műterem felbecsülhetetlen szerepet játszott a koronázás vizuális reprezentációjában és a fotográfia modern médiummá válásának magyarországi folyamatában. JEG v ZE TE* 1 A Borsos és Doctor-müterem működésével kapcsolatban ld. Farkas 1995; Farkas 1996; Farkas 2005B. 2 Az 1867. évi koronázás fényképeiről ld. Tomsics Emőke: Egy koronázás képei. A Magyar Nemzeti Múzeum 1867. évi koronázási fényképeinek katalógusa. Bp., 2009. (megjelenés alatt) 3 A koronázási rendezőbizottság megbízta Székely Bertalant, hogy „a koronázás mozzanatait öt-hat kellőleg nagy vízfestményben készítse el" (Irodalom és művészet, Vasárnapi Újság, 1867. október 20. 520.). Az akvarelleket a királyné kapta ajándékba ([n. n.]: Képek a koronázásról, Vasárnapi Újság, 1892. jún. 5. 391.), sorsuk ismeretlen. Székely négy képe közül három, a király koronázását, az esküt és a kardvágást ábrázoló ismeretlen fényképész reprodukcióiban maradt meg (MNM TF, Itsz.: 301-303/1958), az aranysarkantyús lovagok avatását megörökítő vízfestményét viszont csak sajtóreprodukcióból ismerjük. A kardvágás képét valószínűleg az esemény 25. évfordulóján a Koller utódai-cég ismét terjesztette (BTM Kiscelli Múzeum, Itsz.: 27856). Az akvarellek nyomán készült olajvázlatokat az MNG őrzi (Itsz.: 51.85-88). Székely Bertalan koronázást ábrázoló olajvázlatairól Id.: Székely Bertalan (1835-1910) kiállítása. Rend. Bakó Zsuzsanna. MNG, Bp., 1999.142145. kat. 67-70. 4 Heinrich Ede az udvartól kapott megbízást, hogy „a királyt azon állásban, midőn a koronázási dombon az ország négy része felé vág, lefesse, s e képet személyesen nyújtsa át" ([n.n.]: Fővárosi hírek, Fővárosi Lapok, 1867. jún. 7. 523., [n.n.]: Újdonságok, Magyarország és a Nagyvilág, 1867. jún. 8. 275.). 5 Heller József (?- ?) eredetileg vésnöknek tanult, 1847-ben nyitott dagerrotipista műtermet Pesten. Egy hirdetés tanúsága szerint 1856 óta a Kristóf tér 2. szám alatt dolgozott. 1862-ben Canzi Ágostonnal társulva vezette tovább