Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Életképek/Genre Paintings

a téma megváltoztatásával és a részletek gazdagításával ellensúlyozná. Beállításában ugyanezt a kompozíciós sémát követi August von Pettenkofennek, Borsos József barátjának egy szintén 1847-es, Tanítás című képe is (67. kép).

1 Borsos és Pettenkofen az 1840-es évek második felében egy darabig közös műteremben dolgozott, és Pettenkofen biztosan, Borsos pedig feltételezhetően tanult Waldmüller szabadiskolájában.

2 Az osztrák művek 1847-es készülési évét tekintve eddigi ismereteink alapján nehezen tudjuk elképzelni, hogy kortársai nyúltak volna vissza Borsos művéhez. Ezért inkább Borsos művét datálnánk későbbre, az analógiák készülési éve körűire. Borsos talán a műfajhoz igazodva alkalmazott a portréitól eltérő festésmódot. A korabeli alkotói módszerek ismeretében feltételezhető, hogy a három képnek közös az előképe, amelyet sajnos eddig nem sikerült megtalálni. Szvoboda Dománszky Gabriella a pesti műegylet történetét elsőként feldolgozó összefoglalásában úgy véli, hogy ez a festmény azonos Borsos első műegyleti bemutatkozó művével, a Hálaérzet a vett jótéteményekért cíművel (kat. 74). A fentebb ismertetett kortársi művek talán cáfolják ezt a feltételezést. Bár Csathó Kálmán életrajzi regénye, A Szép Juhászné alapvetően irodalmi fikció, mégsem lényegtelenek a leírások, amelyeket Borsos műveiről ad, hiszen az ismert képekre vonatkozók mind helytállóak. A Hálaérzet leírása pedig egy olyan alkotást mutat be, amely a festő és Múzsája kapcsolatáról szól.

3 Csathó talán láthatta még a leírt alkotásokat. A. E. K. Kat./Cat. No. 91 (29. kép) 1 A három kép összehasonlításához, ill. Waldmüller és Pettenkofen képeinek adataihoz vö. még e katalógusban közölt tanulmányomat. 2 Kapcsolatukról vö. még Békefi Eszter és Sabine Grabner tanulmányát e katalógusban. 3 „A képen háttal fordulva egy nőalak állt, akinek arcát nem lehetett látni, előtte mélyen meghajolva egy ifjú festő, bal kezében palettával és ecsetekkel, míg a másik kezével egy babérkoszorút nyújtott a nő felé. Az ifjú arca veszedelmesen hasonlított Józsihoz..."-Csathó 1936.127-128. 91. Álarcos táncvígalom után reggel (Lányok bál után; Báléj utáni reggel; Álarcosbál után reggel; A bál után) / The Morning after the Masquerade (Girls after the Ball), 1850 Olaj, fa; 123x 126cm J.j. I.: Borsos J 850 MNG, Itsz.: 1394 Proveniencia: 1850-1851-ben Esterházy Pál Antal herceg vásárolta meg, az Esterházy-gyűjteményből került az Országos Képtárba. Kiállítva: 1850 Bécs Ost. Kunstverein, kat. 10. (DerMorgen nach dem Maskenball, ár nélkül); 1851 Műegylet, kat. 146. (Álarczos tánczvigalom után reggel); 1865-1875 Esterházy Képtár, az MTA épületében; 1876-1905 MNM; 1906-1957 SzM; 1937 Műcsarnok, kat. 3; 1948 Bécs; 1949 Nemzeti Szalon; 1949 SzM, kat. 20; 1957-től az MNG állandó kiállításán; 1971 Veszprém, kat. 14; 2006 Hamilton, kat. nélkül Irodalom: (válogatás) [n. n.]: Ausstellung des österr. Kunstvereines. (Monat Dezember) III. Wiener Zeitung, Abendblatt, 1850. dec. 24.1201 ; A 1851 ; [n. n.]: Pesther Kunstsalon. Der Spiegel, 1851.júl. 29.693; [n.n.]:Apesf/mŰKtó///'fds. 7657. Remény, 1851. II. félév, III. füzet, 133; Wurzbach 1857; Kertbeny 1862. 124; Ormós 1864,140; [n. n.]: Beszámoló azEszterházy Képtárról. Fővárosi Lapok, 1866. január 17.46; Peregriny 1900.61. kat. I/38; Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből. Bp., 1901, 91, R.; Művészet 1904.199; Londesz 1904. R.; Malonyay Dezső: A magyar képírás úttörői. Bp., 1905. R. 54. után; Peregriny 1909A. 9,408-409; 1909B. 461 ; Peregriny 1909C. 631,912; Lázár 1913. 307-308; Lázár 1913C. 15. (Bálután); Meiler 1915. LXVIII, 182, 251; Lázár 1915. 92; Szendrei-Szentiványi 1915. 232; Peregriny 1915A. 104; Panorama (Bécs), 1923. jan. 28. R. 8; Berzeviczy 1925; Rózsaffy Dezső: A lakás ábrázolása a festőművészetben. A Műgyűjtő, 1929. 8-9. sz. 218; Péter András: A magyar művészet története. Bp., 1929. 96. R.; Pesti Hírlap Vasárnapja, 1930. Jan. 11. R. o. n.; Pesti Hírlap Vasárnapja, 1930. szept. 28. R. o. n.; Kopp 1931. 27, 33-36, 44, 56. kat. 35. (Leányoka bál után); Lyka 1933.R.; Csathó 1936.48,241; Lyka 1936. 144; Operaházi Élő Tárlat. Képes Vasárnap. A Pesti Hírlap Vasárnapi melléklete. 1940. febr. 4. (élőkép); Az élő tárlat. Szombat 1940. febr. 3. R.; Radocsay 1941. 308. R.; Farkas Zoltán: Magyar festők. Bp., 1941.12; Hankiss János: A magyar géniusz. Bp., 1941. 226; Bortnyik Sándor - Hevesy Iván - Rabinovszky Máriusz: 2000 év festészete. Festői témák története az európai művészetben. Bp., 1943. kat. 657; Farkas, Zoltán: La peinture hongroise moderne. Bp., 1944. 4. R. V. tábla; A Szépművészeti Múzeum 1906-1956. Szerk. Pogány Ö. Gábor - Bacher Béla. Bp., 1956.259. R. 226. kép; Kampis 1958.44; Zádor Anna: A magyar reformkor művészete. Bp., 1961. 47. R. 32. kép; Kampis Antal: A képzőművészet története. Bp., 1963. 703-704. R.; Artner