Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)
BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - BÉKEFI Eszter: Borsos József, a festő munkássága a tények tükrében
5. CANZI ÁGOSTON: Önarckép (karikatúra), 1850 körül (?).SzM A TANULMÁNYUTAK LEGENDÁI Előrebocsájtjuk: nincs semmilyen bizonyítékunk arra, hogy Borsos Pesten és Bécsen kívül bárhová is elutazott volna tanulni. Mégis külön fejezetet kell szentelnünk a tanulmányutaknak, mert több életrajzírója is hivatkozik Borsosnak az utazásai során szerzett festői tapasztalataira. Elsőként a Hajnal naptár említi, hogy„nevezetesebb utazásokat is tőn". 50 Lázár Béla egy feltételezett németalföldi tanulmányútról írt 51 (az életrajzírók régi, bevett szokása volt a festői stílus alapján „utaztatni" a művészeket), ám nem vette figyelembe azt a tényt, hogy ez idő tájt már nem feltétlenül kellett egy művésznek elutaznia ahhoz, hogy találkozzon németalföldi művekkel. Danhauser és Amerling valóban járt ott, tehát Borsos az ő műveikből is elleshette a modort, de közvetítők lehettek a folytonosan javuló minőségű sokszorosított grafikák is. A legfontosabb azonban az, hogy az egyre szabadabban látogatható főúri gyűjteményekben is megfigyelhetett eredeti holland műveket. A holland hatás elsősorban csendéletein és életképein mutatható ki. Az anyagszerű festésmód, a finom színezés, a fénnyel telt és sötét felületek finom harmóniája a holland művészet öröksége. Ugyanilyen alapokon nyugodhat Lázár másik állítása is, miszerint Borsos Olaszországban járt, s ezután kezdett itáliai nőket festeni. 52 Angliai tanulmányútjáról Londesz Elek írt inkább legendákon és művészeti toposzokon, mint valós tényeken nyugvó életrajzgyűjteményében. 53 Londesz számos,„családi legenda6. CANZI ÁGOSTON: Karikatúra Borsos Józsefről, 1850 körül (?). SzM (kat. A7) ko n" a la pu I ó, d e a leg kevés bé sem a látá m a sztott „adatot" közöl Borsosról, amelyeket aztán későbbi tudósaink minden kritika nélkül fogadtak el. 54 A magunk részéről egy Károlyi Györggyel közös angliai és németországi utazásáról bizonyítottuk be, hogy merő kitaláció. Gróf Károlyi György jól dokumentált életútjából ugyanis kiviláglik, hogy 1824 és 1832 között utazgatott az említett országokban. 55 Az igencsak fiatal Borsos 1832-ben is csak 11 éves! - ekkor nem kísérhette el. A legvalószínűbb talán az a feltevés, miszerint 1855-ben a világkiállítás alkalmával Párizsban járt. 56 Kopp a rokokó utánérzésű képeit tulajdonítja ezen út gyümölcsének, a neorokokó felé való tájékozódás azonban már korábban is kimutatható Borsos művészetében és a kortárs osztrák festészetben - vagyis ehhez sem kellett feltétlenül francia földön járnia. 57 TÉNYEK ÉS FELTÉTELEZÉSEK BORSOS MŰVÉSZETI KÖREIRŐL Míg a tanulmányutak legendáit számos szerző említi, addig azokat az információkat csak kevesen hangsúlyozzák - pedig jóval nagyobb a jelentőségük Borsos művészi fejlődésének szempontjából -, amelyek a bécsi művészeti társaságokkal való érintkezését bizonyítják. Erről több hiteles szórványadat is fennmaradt, a legtöbb elemző mégis - megemlítve vélt mestereit - inkább a bécsi pályatársaktól való eltérését, magyarságát hangsúlyozta. 58 Talán azért is, mert az utókor hajlamos arra, hogy a táblabíró világ magyar festőire „magányos