Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Arcképek/Portraits

(A Szépművészeti Múzeum tulajdona); 1937 Műcsarnok, kat. 9; 1941 Műcsarnok, kat. 23. R.; 1971 Veszprém, kat. 18. Irodalom: Kubinyi Ágoston: Folyó 1852-ikévijun. l-jétőljun.30­káig a magyar nemzeti múzeum számára részint ajándékozta­tott, részint megvétetett. Pesti Napló, 1852. júl. 17. o. n.; Wurzbach 1857; Peregriny 1894. 134. kat. X./404; Művészet 1904. 199; Londesz 1904. 85; Peregriny 1909B. 126, 381; Pe­regriny 1909C. 824; Lázár 1913.312; Lázár 1915.92; Szendrei­Szentiványi 1915. 232; Meiler 1915. 182, kat. 709; Peregriny 1915B. 375; Kopp 1931.44, 56. kat. 44. (Szépművészeti Mú­zeum tulajdona); Dömötör István: Nyolc évtized magyar művé­szete. Magyar Művészet, 1932. 3-4. sz. 79. R.; Képzőművészet, 1932. 3. sz. R. címlapon; [n. n.]: Esterházy-jubileum a Műcsarnok biedermeier-kiállításán. Budapesti Hírlap, 1937. dec. 7. 10; Radocsay 1941. 309; Háborús műtárgyveszteség 1952. kat. 53. (téves adat); Engel Károly: Háborús veszteségekII. Műgyűjtő, 1972. 2. sz. 48; Borsos József 1971. kat. 18; Művészet Magyar­országon 1981. 308. kat. 397. (Rózsa György) R. 66; Cennerné Wilhelmb Gizella: Az ősgaléria-portrétól a modern, reprezenta­tívarcképig. In: Széchenyi. Szerk. Gát Eszter - Körmöczi Katalin. (Magyar Nemzeti Múzeum Konferenciafüzetek. I.) Sopron, 1991. 23. kat. 7. R.; Rózsa György: Széchenyi ikonográfiája. In: Széchenyi és kora. Szerk. Éri István. Bp., 1991. kat. 29. R. 33; Basics Beatrix: A Batthyány-kormány emlékalbuma. Bp., 1999, 153. R.; Ress, Imre: Diplomat Paul III. Anton Esterházy. In: Die Fürsten Esterházy. Szerk. Perschy, Jakob - Prickler, Harald. Eisenstadt, 1995. 199-213; Basics Beatrix: A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye mint a történeti festészet forrása. In: Tör­ténelem-kép 2000.652; A Magyar Tudományos Akadémia kép­zőművészeti kincsei. Szerk. Papp Gábor György - András Edit. Bp., 2004. kat. 82. (Rózsa György) R.; Farkas 2005A. 14; Saját utamat jártam. Batthyány Lajos miniszterelnök 1807-1849. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2007. R. 97. ABF I/29 64. BORSOS JÓZSEF?: Esterházy Pál Antal mellképe, 1850 után. Ismeretlen helyen Archív adat: Az MNM szerzeményi jegyzőkönyve Kubinyi Ágos­ton igazgatósága alatt. MNM Adattár, Itsz.: 2072/1984. 180. (1852. jún. 30.;„Herczeg Esterházy Pál a 1847-ben Sopronban öszvegyült orvosok és természetvizsgálók felszólítása követ­keztében: Borsos József által festett saját arczképét" ajándé­kozta); MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-I 62/85 (KJ); MKCS-C-I 77/992/1 -6, 77/1014/4 (MZS) Herceg Esterházy Pál Antal (1786-1866) igen aktív közéleti te­vékenységet folytatott. Felbecsülhetetlen érdeme, hogy élete végén - áránál jóval kevesebbért - átadta a magyar államnak művészeti gyűjteményét, megteremtve ezzel a mai Szépmű­vészeti Múzeum alapjait. A tudományok és a kultúra támoga­tójának szóló elismerésül kerülhetett sor arra, hogy a Nemzeti Múzeum igazgatója, Kubinyi Ágoston megkérte, készíttesse el saját arcképét a múzeum számára (Id. a Melier 1915. által kö­zölt levelét). Az Orvosok és Természetvizsgálók Egyesületében munkálkodtak együtt az 1840-es évektől, e társaság révén ke­rült a portré később a gyűjteménybe. Említett levelében Ku­binyi javasolja Borsost, valószínűleg azért, mert tudott róla, hogy a művésznek jó kapcsolata van Esterházyval: mondhatni, fő mecénását találta meg az elismert, nagy tekintélyű diplo­matában. 1 A festmény kiemelkedik Borsos arcképeinek sorából; az ún. uralkodói portrék típusát követi. Esterházyt díszruhában áb­rázolja, az aranygyapjas és a Szent István-rend jelvényeivel. A herceget beszédes tárgyak veszik körül: a kókuszserleg mint gyűjtőt, az írókellékek mint diplomatát mutatják be. Hasonló egész alakos, díszruhába öltözött képmást Borsostól még egyet ismerünk: Pulszky Ferencet, amelynek azonban csak vázlata maradt fenn (kat. 24), s nem tudjuk, elkészült-e a kép. Esterházyról több korábbi portrérajz ismert, pl. C. Brandt (1830 körül), Ehrenreich (1840 körül), Friedrich Lieder után Rauschenfels (1841 előtt) metszetei vagy Rudolf Theer lito­gráfiája (1850). Míg Borsos kisebb méretű, korábbi képmásán Theert követi, 2 addig a nagyméretű kép esetében nem talál­tunk előképet, így ekkor feltehetően a herceg modellt állt neki. A ruháját azonban megtaláljuk egy - valószínűleg - korábbi csoportportrén (13. kép), ahol Esterházy családja körében je­lenik meg. E képen mellette felesége, herceg Thum und Taxis Mária Terézia ül, hátul a két lánya, Esterházy Terézia Róza és Terézia Amália, balra pedig a hercegi címet továbbörökítő Esterházy Miklós Pál áll. Itt a herceg a Borsos-portrén is látható bordó díszviseletben van. B. E. 1 Ehhez ld. még e katalógusban közölt tanulmányomat. 2 Herceg Esterházy Pál Antal mellképe, 1850 után, olaj, vászon; 86 x 72 cm. Ismeretlen helyen. Proveniencia: egykor soproni magántulajdonban. Iroda­lom: ABF I/28. Archív adat: Csatkai Endre levele Molnár Zsuzsának, 1967. okt. 7. MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-I 77/1318/5-6. („a herceget sötét hajjal áb­rázolja, soványabbnak és valamivel fiatalabbnak, mint a térdképen látható. A kép a család birtokába úgy került, hogy valamilyen erdészeti Rt-nek volt Esterházy Pál alapítója vagy efféle, vállalat feloszlásakor került Lámfalussy professzor apósához a kép [...]. A rámára rézlap van szegezve Borsos nevé­vel és két életrajzi adatával. Szép munka, a kitüntetések elhelyezése azonos a térdképéivel.") Az attribúció felülvizsgálatra szorul. (64 kép)

Next

/
Thumbnails
Contents