Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Arcképek/Portraits

Kat./Cat. No. 24 leírásokkal ellentétben nem olvasható Pulszky fiatalkori főművének címe, az„1836 Eszmék Magyarország történetének philosophiájához"felirat. A görgős lábú asztalt pontosan megfestett, az Usak-szőnyegek csoportjába tartozó, ún.„erdélyi" szőnyeg borítja, melynek látható bordűrjén a jellegzetes erdélyi kartusok a nyolcágú csillagokkal váltakoznak (pontos analógiáját ld. Pásztor Emese: Oszmán török szőnyegek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. Bp., 2007. kat. 25.). A háttérben jobbra egy posztamensen álló szakállas-bajszos portrébüszt látszik, amely véleményünk szerint Werbőczy Istvánt, a magyar jogrend kodifikálóját és a jurátusok példaképét ábrázolja. Képzelt portréja általánosan ismert volt Tripartitumának nagyszámú kiadásaiból, és önálló metszet-lapokon is számos ábrázolása ismert a 19. század elejéről. Pulszky 1835ben tett ügyvédi esküt, és vármegyei követi munkája is - az 1839/40. évi országgyűlésen tagja volt az új büntető törvénykönyvi javaslatot kidolgozó bizottságnak - a jogászsághoz kötődött. A festmény készítésének idejét csak közvetett módon tudjuk behatárolni. A díszmagyaros, tollas föveges, reprezentatív képmás valószínűleg már 1845-ös házassága után készült, erre utalhat a bal kezén látszódó, piros köves gyűrű. Még valószínűbb azonban, hogy már a szécsényi uradalom következő évi megvásárlása után ábrázolja az ifjú földbirtokost. Az asztalon lévő, papírfelzetes pecséttel ellátott hiteles irat - ami már csak ezért sem lehet Pulszky művének kézirata - talán a birtokszerzés dokumentuma lehetett. Terminus ante quemként az 1848-as forradalom tekinthető, mivel egyrészt az eseményeknek, valamint államtitkári megbízatásának nyoma lenne a képen, másrészt nem valószínű, hogy a forradalom után, illetve az emigrációban Pulszky díszmagyaros nemesi portrét készíttetett volna magáról. G. M. Az eddigi szakirodalomban Pulszky Ferenc portréjaként szerepelt egy másik Borsos József-festmény is.

1 (62. kép) A jelenleg lappangó művel kapcsolatban több adatunk is bizonytalan. Elsőként Kopp Jenő ismertette Borsos műveként, 1841 -es szignóját és méretét közölve (hagyatékában található az 1920-as években készült archív fotója a Magyar Film Irodától). A kép leírásában - eddigi ismereteink szerint tévesen valamilyen hivatalos rendjelként azonosította a férfi viseletében a mellény alatt egymást keresztező vászoncsíkokat, és meglepő módon nem írt a jobb kéz alatt lévő, hangsúlyosan megfestett újságról. Az aprólékos, részletező festésmód bemutatásán kívül nem próbálta meg azonosítani a férfit. A festmény a téma és a méret egyezése folytán valószínűleg azonos az 1961. szeptemberi, 4. számú BÁVaukció 15. sz. tételével, bár itt a szignóról nem írtak. Ennek ellentmond a Borsos-kutató Molnár Zsuzsa hagyatékában található feljegyzés, amely szerint 1971-ben a korábbi tulajdonos, dr. Knob Sándor lánya úgy emlékezett, hogy a kép megsemmisült a II. világháború alatt. Abban a feltevésünkben, hogy inkább a családi emlékezet tévedhetett, megerősít az MNG Fotóarchívumában lévő felvétel, melyet Petrás István valószínűleg már a világháború után készített a képről az intézmény számára. Ezen a jó minőségű üvegnegatívon halványan kivehető a Borsos-szignó a bal könyök mellett, alulról fölfelé írva. Szabó Júlia 1997-ben a fiatal Pulszky Ferenccel azonosította az ábrázoltat, azzal érvelve, hogy Pulszky ebben az időszakban éveken keresztül cikkírója volt az Allgemeine Zeitungnak, melynek egyik száma látható a képen. Szerinte a különösen szép gyűrűk Pulszky házasságára utalhatnak, aminek ellentmond, hogy 1841-ben még nem jöhetett szóba Pulszky későbbi, 1845-ös frigye Walter Terézzel. Véleményünk szerint a portré nem Pulszky Ferencet ábrázolja. Összehasonlítva Pulszky ebben az időszakban készült hiteles képmásaival, például az 1837-es, Kozina Sándor által készített akvarellel (MNG, Itsz.: 1951-4435) vagy a Franz Eybl 1842-ben készült litográfia-sorozatában szereplő portréval (MNM TKCs, Itsz.: 3), mind a hajviselet, mind a fiziognómiai jegyek különbözőek. Pulszky nem viselt a festményen ábrázolthoz hasonló körszakállat és bodorított hajat, valamint hegyes, egyenes vonalú markáns orra és lapos szemöldöke is eltérő a portrén lévőtől. A képen teljesen valósághűen megfestett Allgemeine Zeitung-számban (1841. Nov. 4, Nr. 308.) Pulszkynak nincsen írása. Az egyetlen, Közép-Európával kapcsolatba hoz-