Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Arcképek/Portraits

ható cikk a 308. szám mellékletében a Német Vámunió Ausztriával kapcsolatos helyzetével foglalkozik (Der deutsche Zollverein und seine Nachbarn. V. Oesterreich), és Pajkossy Gábor szíves közlése szerint a szerzője vagy közvetítője valószínűleg a német származású író, diplomata, Friedrich von Koelle (1781-1848), aki akkor már 60 éves volt, így nem lehet az ábrázolt férfi. Az újság azonban nemcsak a szerzőségre utalhat, hanem az értelmiségi társadalmi státusra is, mint Weber Henriknek egy pesti polgárt ábrázoló képén (1840-es évek, MNG), vagy Szemere Bertalan portréján Kozina Sándortól (1851, MNM TKCs). Aminek még jelentősége lehet az újság ábrázolásában, az a jól olvasható dátum, de eddig az 1841. november 4-éhez nem sikerült olyan eseményt kötni, ami a festménnyel kapcsolatba hozható. A háttérben látható klaszszicista kúriát és falusi templomot nem tudtuk azonosítani egyetlen ismert épülettel sem. Az ötaxisos homlokzat négypilléres portikuszához kétoldalt íves felhajtó vezet, mely a magas bázison álló, dór fejezetű pilléreivel és egyszerű timpanonjával az 1820-as, 30-as évek építészeti formanyelvét idézi. Az épület bizarr megoldásai azonban - mint az alsó sarkokban lévő kerékvetők, az alsó szint fekvő formátumú, az emeletieknél kisebb ablaknyílásai, valamint a portikuszban látszódó, fémkorlátos emeleti terasz megoldása - azt sejtetik, hogy fiktív vidéki kastély ábrázolásával van dolgunk. Ez nem feltétlenül befolyásolja a kép jelentését, mely a vidéki birtokán élő, de érdeklődése szerint az európai szellemi áramlatokba bekapcsolódó nemes urat reprezentálja. Az ábrázolt kilétének megállapításához közelebb vihet, ha a viseletként vagy rendjelként nem azonosítható, a mellény alatt kereszte62. BORSOS JÓZSEF?: Ismeretlen férfi ülő derékképe, 1841 ződő vászoncsíkokat szabadkőműves jelvény szalagjaként értelmezzük. Az analógiák szerint voltak olyan jelvények, melyeket elöl egymást keresztezve végződő hosszabb nyakszalagon hordtak, és a vörös-fekete színvilág sem idegen az eszmétől (későbbi példaként nagyon hasonló színű és mintázatú szalagon viselték a Budapest páholy sasos jelvényét a 20. század elején). A férfi a mellénye alatt, félig rejtve viseli a jelvényt, talán azért, mert a szabadkőművességet I. Ferenc 1795ben betiltotta a Habsburg Birodalomban, és így érthetővé válhat, hogy a jelvény már nem látható a képen. Ezt a hipotézist erősítheti a mutatóujjon viselt vaskosabb ékszer szabadkőműves gyűrűként való értelmezése, mivel a rajta látható nagy G betű a szabadkőművesség legfőbb alfabetikus jele. A szabadkőműves tagságra való finom utalásként tekinthető a kard alakú melltű, valamint a mellény gomblyukába fűzött láncon lógó órakulcs ábrázolása is. így a portré rejtett, csak értőknek szóló jelentést is kaphatott: sapienti sat. G. M. 1 Mivel a festmény csak archív fotóról ismert, nem vettük fel katalógusunkba, mert attribúcióját nem tudjuk megerősíteni. Elemzését ezért itt közöljük. (A szerk.) A kép adatai: Ismeretlen férfi ülő derékképe (Férfi újsággal; Pulszky Ferenc arcképe), 1841, olaj, vászon; 89 x 69 cm, j.j. I.: Borsos 1841; felirat az asztalon lévő újságon: Allgemeine Zeitung / Donnerstag, Nr. 308, 4 Novbr. 1841. Ismeretlen helyen. Proveniencia: egykor dr. Knob Sándor tulajdonában; BÁV 4. művészeti aukció, 1961. szeptember (aukcionálva október 4-én), kat. 15. [Férfi újsággal, olaj, vászon; 88 x 68 cm, 2.500,- Ft, szignót nem közöl). Irodalom: Kopp 1931.20,54. kat. 3. (Ismeretlen férfi); Pulszky Ferenc (1814-1897) emlékére. Szerk. Marosi Ernő et al. MTA Művészeti Gyűjtemény, Bp., 1997.85. kat. 16. R. (Szabó Júlia; Pulszky Ferenc); Békefi 2008. R. 86; ABF 11/148. Archív adat: MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-l-62/72 (KJ), MKCS-C-l-77/1146 (MZS), MKCS-C-l-77/1244 (MZS); MNG Fotóarchívum FA 18.415. 25. Arckép / Portrait, 1847 Olajfestmény Ismeretlen helyen Kiállítva: 1847 Bécs Akadémia, kat. X./403. (Bildniß). Irodalom: Eitelberger von Edelberg, R[udolf]: Die Wiener Kunstausstellung im Jahre 1847. Kunstblatt (Beilage zu den Sonntagsblättern), 1847.11. sz. 64; Schindler, F[ranz] V[inzenz]: Wiener Kunstsalon. Österreichisches Morgenblatt, 1847. jún. 19. 291; Lázár 1915. 92; Szendrei-Szentiványi 1915. 232; Kopp 1931. 55. kat. 22; Szvoboda Dománszky 2007.131. (ABF 1/34 nyomán azonosítja kat. 26-tal)