Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

TANULMÁNYOK - Zwickl András: „A modern művészet háza"

„A MODERN MŰVÉSZET HÁZA ZWICKL ANDRÁS 1909. december 4-én Művészház néven új művészeti egyesület alakult meg Budapesten, amely négy nappal később a Váci utca 9-ben megnyitotta első kiállítását.

1 Ez idő tájt a magyar fővárosban már több, hosszabb múltra visszatekintő művészeti egyesület, illetve kiállítási intézmény működött. A művészeti szcénát a Műcsarnokot üzemeltető, konzervatív szemléletű Országos Magyar Képzőművészeti Társulat uralta. Az OMKT monopolhelyzetével szembeforduló művészek 1894-ben alakították meg a Nemzeti Szalon Művészeti Egyesületet, amellyel a többi között egy olyan kiállítóhelyet kívántak létrehozni, „ahol a művészek képeiket és szobraikat állandó művásár formájában kiállíthatják és elárusíthatják"

2 Erre reagálva a Műcsarnok is megpróbált vásárlásokat megkönnyítő változtatásokat bevezetni, de az újabb irányzatok befogadásától továbbra is elzárkózott.

3 1897-ben nem engedte meg, hogy a nagybányai fiatalok csoportként állítsanak ki. A művésztelep „kivonuló" festői csak pár évvel később, önállóan kivívott sikerük után tértek vissza a Műcsarnokba, szélesebb korben azonban mégsem sikerült érvényt szerezniük az újabb festői irányzatoknak.

4 Emancipációs törekvéseik színtere a Nemzeti Szalon lett, ahol 1901-től, miután Ernst Lajos lett az egyesület ügyvezető igazgatója, lehetőség nyílt modern kiállítások rendezésére. 1903-ban elsőként Ferenczy Károlynak volt nagy retrospektív kiállítása, majd a következő években a Modern magyar művészek című sorozat keretében tobb olyan mesternek szenteltek önálló tárlatot,

5 akik pár évvel később, 1907-ben megalakították az első, modern festőket tömörítő társaságot, a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körét (MIÉNK).

6 A progresszív erők előretörésével azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a növekvő számban és egyre szervezettebben jelentkező modern művészek befogadására a Nemzeti Szalon is csak korlátozott mértékben hajlandó. 1907-ben a székházavató kiállítást követően a konzervatív erők ellentámadásba lendültek, és leváltották a vezetőséget, Ferenczy Károly alelnököt és támogatóit, köztük Rózsa Miklóst, aki a század első éveiben a Szalon titkára volt.

7 Ugyanakkor a MIÉNK-en belül is kiéleződtek az ellentétek, elsősorban a nagybányai alapító mesterek és a velük rokon törekvéseket képviselő kortársaik, illetve a művésztelep második generációja között. A túlnyomórészt párizsi, Fauves-orientációjú fiatal neósok 1909 nyarán egy Böloni György szervezte erdélyi körúton kulon állítottak ki, majd a belőlük kiváló Keresők már nem a Műcsarnokban vagy a Nemzeti Szalonban, hanem egy műkereskedésben mutatkoztak be. A modern művészet alakulásában a művészek önszerveződése és az állami kultúrpolitika mellett ekkor már Magyarországon is szerephez jutott a műkereskedelem, amely felvevőpiacul egy újonnan formálódó magángyűjtői réteget célzott meg. Ráadásul a művészet iránt érdeklődő tehetős polgárság a modernebb irányzatokra is egyre fogékonyabb volt, és az új közönség kinevelésében, a művészet népszerűsítésében és a műízlés fejlesztésében a műkereskedelem nem elhanyagolható részt vállalt.

8 A korszerű „műpiac" megteremtésének szükségességéről már a századforduló éveiben többen cikkeztek, így például Rózsa Miklós a Műcsarnok című lapban a németországi viszonyokról írva megállapította, hogy Budapesten nincsen „egyetlenegy számbavehető műkereskedés" sem, és hogy „maguk a művészek bizonyára érzik odahaza a műkereskedések hiányát, de hát nem rajtuk múlik, ha a valóság még nem adott testet vágyaiknak".

9 A 20. század első évtizedében Magyarországon a Könyves Kálmán Szalon vált fokozatosan ilyen modern szellemű műkereskedéssé. A Könyves Kálmán Magyar Műkiadó Rt. a könyvkiadás és a műlapforgalmazás területéről kanyarodott a műkereskedelem területére, 1903-ban nyitotta meg Nagymező utcai szalonját, amelyben rendszeresen szervezett kortárs művészeti kiállításokat.

10

1906 elején nagy sikerű aukcióval zárult Rippl-Rónai József egyéni kiállítása, és a következő évben rendezték meg az Ifjúság kiállítást, amelyen a neósok mellett számos fiatal festő szerepelt, akiknek a nevével a következő években a Művészház tárlatain találkozunk.

1

' 1909. december 31-én, pár héttel a Művészhez megalakulása után, Keresők címmel nyitotta meg a későbbi Nyolcak tagjainak kiállítását.

12 A Muvészház vezetősége. 1909