Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 1. VÁROS. TÖMEG. GÉP. A MODERNIZMUS ARCAI - - Expresszionizmusok: formisták és a poznani Bunt csoport Lengyelországban, aktivisták Magyarországon

Expresszionizmusok: formisták és a poznani Bunt csoport Lengyelországban, aktivisták Magyarországon Bakos Katalin „Az új festő erkölcsi individuum, tele hittel és egységbe vágyással! A képei pedig harci eszközök!"

1 A hazafias szólamok és az a gondolat, hogy a háború a hanyatló társadalmat megújító, tisztító folyamat lehet, sok művészt magával ragadtak az első világháború kitörésekor. Egyetlen művészcsoport volt, amely kezdettől következetesen a háború ellen foglalt állást, Kassák Lajos 1915- ben induló, A Tett című folyóiratának köre. Az antimilitarizmusáért hamarosan betiltott lapot 1916- ban a MA váltotta fel, mely hasonlóan internacionális irányultságú volt. A MA szoros kapcsolatot tartott fenn a hasonló német folyóiratokkal, az Aktionná] és a Der Sturmmal, és közölte a Magyarországgal hadban álló országok művészeinek munkáit is. Programjában egyesült az esztétikai újítás és a társadalom átalakításának gondolata. A MA munkatársai szolidaritást vállaltak a szocialista munkásmozgalommal, üdvözölték az orosz forradalmakat, és a proletárforradalom eszméjét hirdették. Vallották a társadalmi elkötelezettséget, de elutasították a „tendencművészet" szerepét. Művészi hitvallásukat egy általánosabb haladás-eszme, az új szabad, öntudatos embertípus - ahogy Kassák 1919-től nevezte, a kollektív individuum - kiformálásának gondolata határozta meg. A Tanácsköztársaság idején konfliktusba kerültek a konzervatív ízlést képviselő szociáldemokrata sajtóval és a kommunista politikai vezetéssel is. A MA kiadását 1919 júliusában megszüntették, s csak 1920 májusától, a bécsi emigrációban jelent meg újra. Kassák 1919 februárjában nevezte mozgalmukat először aktivizmusnak. A MA hírt adott a különböző avantgárd irányzatokról, elismerve mindegyik létjogosultságát. Egyaránt közölte a francia és cseh kubisták, az olasz futuristák és a német expresszionisták munkáit. Kassákék nem új stílus kerestek, számukra a világnézet volt a döntő, amelynek kifejezéséhez elengedhetetlennek tekintették, a konvencióktól való felszabadítást és a radikalizmust, valamennyi izmus közös vonását. Kassák a formai újítások szintézisére biztatott, még ha az új művészi nyelv először dadogóra sikerülne is. A tízes évek közepének művészeti színteréről az első avantgárd csoportosulás, a Nyolcak tagjainak (Tihanyi Lajos. Berény Róbert. Kernstok Károly) és a Fiatalok néven kiállító művészek (Dobrovits Péter, Uitz Béla, Nemes Lampérth József, Kmetty János) munkáiból válogatott közlésre. De olyan, már tekintélyes mesterek munkáiban is felfedezte a rokon vonásokat, mint Vaszary János, és egészen fiatalokra is felfigyelt, például a csoportokon kívül álló Dömötör Gizellára. A sokszorosíthatósága révén az eszmék terjesztését jól szolgáló grafika, és különösen a nyomdailag is jól reprodukálható magasnyomás, fontos szerepet játszott a MA-kör tevékenységében. Legtöbbször Mattis Teutsch János munkáit publikálták a M4-ban, és az ő kiállításával avatták fel a MA kiállító helvét 1917- ben. A MA adta ki 1918-ban a művész 12 lapból álló linóleummetszet albumát. Mattis Teutschhoz, aki a brassói (Bra§ov, ma Románia) faipari líceumban tanult, majd 1909-től tanított, közel állt a fa anyaga, faszobrokat is készített, és ennek az anyagnak a megmunkálásában nyert tapasztalatait alkalmazta a linóleummetszet technikájában. Mattis Teutsch útja a síkszerű dekorativitáson, érzelemteli szimbolizmuson át vezetett az expresszionizmushoz. A Brassó környéki hullámzó dombok, ligetek és erdők adták grafikáinak a fő motívumait. Linóleummetszeteit a látvány stilizálásával kialakított fekete-fehér foltok Bortnyik Sándor, Portret Lajosa Kassáka I Kassák Lajos arcképe I Portrait of Kassák, 1919, 1/7