Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

II. HÁROM SZÓLAMBAN A LENGYEL ÉS MAGYAR MŰVÉSZETRŐL, MŰVÉSZETTÖRTÉNETRŐL ÉS TÖRTÉNELEMRŐL - Tokai Gábor: Lengyelország és Magyarország művészeti kapcsolatai a két világháború között

és még véletlenül sem engedtek meg olyan kontrasztot, amelyet annak idején a KUT kiállítóterme alkotott a többi egységgel: a művészeti palettát középszerű művészekkel próbálták színesíteni. A kiállításnak mindezek ellenére - Kapronczay összefoglaló munkája szerint - óriási sikere volta lengyel fővárosban.

34 A nagy, hivatalos kiállítások mellett a művészek csoportjai közt egyéb, többnyire országokon átívelő kapcsolatok is léteztek. A lengyel művészetben szinte vezető műfajnak tekinthetjük a fametszetet, továbbá kiemelkedő szerepük volt a nőművészeknek. Megkockáztathatjuk azt a kijelentést, hogy mindkét területen a nemzetközi viszonyokon belül szorosabbra fűződtek a két nép kapcsolatai. Mint az eddigiekből is kiderült, a lengyel művészettörténészek tisztában voltak a fametszet jelentőségével hazájuk művészetében, de ezt a jószemű magyar kritikusok is azonnal felismerték. így nem véletlen, hogy Lengyelország volt a korszakban talán a legilletékesebb arra, hogy nemzetközi fametszet-kiállítást rendezzen. 1936 decemberében nyílt meg Varsóban a II. Nemzetközi Fametszetkiállítás.

3:1 melyet a Művészeti Propaganda Intézet szervezett.

36 Az öttagú - neves lengyel művészekből és művészettörténészekből álló - zsűri egyik tagja. Stanislaw OstojaChrostowski bevezetőjében ismerteti a válogatás szempontjait: országonként bemutatni lehetőleg az összes irányzatot, de ügyelni arra is. hogy az ország karaktere kirajzolódjon.

37 A szabályzatból kiderül, hogy legfeljebb négy. három évnél nem régebbi művet lehetett beküldeni, azt viszont nem tudjuk, hogy a pályázati felhívás és a művek kiküldése milyen keretek közt történt.

38 A kiállításon nyolc magyar művész húsz műve szerepelt.

39 A kiállított munkák nem adnak teljes képet a modern magyar fametszetről, de eldönthetetlen, hogy ez a zsűrin vagy a pályázat itthoni szakaszán múlt. A legnagyobb fametszőink mindenesetre nem maradtak ki, és a művészenként beválogatott művek száma mutatja, hogy ezt a zsűri is felismerte. Fontos továbbá, hogy akármilyen módon került is a zsűri elé az ekkor már halott Derkovits Gyula 1928-29-ben készített Dózsa György-sorozata.

40 a kiállításba két lapja is belekerült. Az. hogy a kataló-gusban a nyolc művésztől három művet is reprodukáltak, az elismerés jeleként fogható fel, különösen, hogy az egyik (Buday György metszete) a címlapra került. Nehéz volna ezt a Magyarország és Lengyelország közti közeledéstől függetlennek tekinteni. A lengyelek felé tett gesztusként (és talán a fentiek viszonzásaképpen) Stanislaw OstojaChrostowski metszete került Tóth Ervin 1939-ben megjelent, a 20. századi fametszetművészetet tárgyaló könyvének borítójára.

41 Amennyire a rövid terjedelem megengedi.

42 a szerző igyekszik bemutatni a legjelentősebb lengyel művészeket, különös hangsúlyt helyezve Władysław Skoczylas munkásságára. Külön érdeme a kis lengyel blokknak, hogy kiemelten foglalkozik a fametsző nőművészekkel. Mint említettük, a lengyel művészetben jelentős helyet foglalnak el a női alkotók. Befolyásuknak is tulajdonítható, hogy 1934 végén Varsóban, majd Lódzban nyílt meg a Képzőművésznők Nemzetközi Kiállítása az angol International Federation of Business and Professional Women rendezésében, melyen magyarok is részt vetlek. A külügyminisztérium sajtóosztálya közleményt adott ki a varsói kiállításról, melyben az óriási sajtóvisszhangról tesznek említést (132 cikk megjelenése), és azt állítják, hogy a magyarok voltak a legsikeresebbek. Ezt a kritikákból idézett mondatok illusztrálják: .,A modernizmus visszhangja a kiállításon csak a magyar alkotások közölt tapasztalható." „Az idegen munkák közül a legegységesebb jellegűek és legérdekesebbek a magyarországiak. Maria Dunin-Piotrowska, Śmierć i zona od Boga przeznaczona I Halál és feleség Istentől adaték I Death and Wife are Given by God, 1927, 11/46