Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

I. PÁRBESZÉD FEKETE-FEHÉRBEN - Bakos Katalin, Anna Manicka: Valami történik közöttünk. Szubjektív előszó a Párbeszéd fekete-fehérben. Lengyel és magyar grafika

tette. A relatív önállóság és a reformok részleges megvalósulása gazdasági és kulturális fejlődést indított el. A magyarok az 1848-as forradalmat és szabadságharcot ünneplik március 15-én. Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye már egy egészen más világot mutat be: a 20. század eleji Budapestet. Nagy hatását azonban annak köszönheti, hogy a gyermekkor mindenhol egyformán érvényes lényegét ragadja meg. Magyarországon nem tananyag, de igen népszerű, olvasott Bolesław Prus A fáraó és Henryk Sienkiewicz Quo vadis'/ című könyve. A színházak a lengyel szerzők közül elsősorban Sławomir Mrożek darabjait játsszák. Folyamatosan színen van egy-egy műve, hiszen játékosságot, groteszket, és abszurdot ötvöző darabjai a magyar néző számára is ismerős élményvilágot jelenítenek meg. AM: Azonkívül - ami a két világháború közötti időszakot illeti - olvastam Szabó Magda regényeit. Az Abigélt (amint illik) tizenéves kamaszlányként olvastam, később láttam a filmet is, igen tetszett, és abból nem is annyira megtudtam, hanem inkább bevésődött az emlékezetembe, hogy Magyarország a II, világháborúban a tengelyhatalmak szövetségébe tartozott, vagyis Németországot és Hitlert is támogatta. Ahogy az is. hogy az I. világháborút követően szétesett az Osztrák-Magyar Monarchia, hiszen Vitay Gina a film egyik jelenetében virágot helyez el egy csonka női torzót ábrázoló, Magyarország megcsonkítását jelképező. Magyar fájdalom-szobor talapzatán. S ott egy antifasiszta röplapra bukkan! Mit is tehetnék még hozzá. Abigélnek köszönhetően maradt meg bennem, hogy Magyarország nagyrészt református ország volt (az árkodi Matula Leánynevelő Intézet is kálvinista iskola volt). KB: Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia tagjaként, Németország oldalán belépett az első világháborúba. A háború elvesztése, az óriási vérveszteség önmagában is traumát okozott, ezt még tetézte, hogy az ország elveszítette területei kétharmadát. A Magyarország számára rendkívül súlyos feltételeket megfogalmazó békeszerződést a versailles-i Trianon kastélyban írták alá, így a „Trianon"' szó szimbőlumértékűvé vált. Az ország bányákat, a sugárban haladó vasútvonalakat külső körben összekötő vasutakat, fontos ipari központokat veszített el. Leszakították a magyar kultúra olyan bölcsőit, mint Kassa, Kolozsvár. Nagyvárad vagy Újvidék. Ezeken a veszteségeken túl további frusztrációhoz, szinte feldolgozhatatlan gyászhoz vezetett, hogy a határokat gyakran nem az etnikai választóvonalak mentén húzták meg, embertömegek kényszerültek menekülni, óriási mértékű ki- és áttelepítésekre került sor. Mindez mélyreható következményekkel járt. Nagyon kevesen kérdőjelezték meg Magyarországon a második világháborúba való belépés ésszerűségét, a Szovjetunió megtámadásának jogosságát, hiszen a szövetséges Németországtól a régi országrészek visszaadását remélték. A hadvezetés végsőkig némethű része megakadályozta a Horthy Miklós által eltervezett kiugrást, elősegítve a német megszállást 1944-ben. A kevés számú, valóban merész és elszánt ellenállónak állított emléket regényében Szabó Magda. Fontos különbség a döntően a katolicizmus által meghatározott lengyel kultúrához képest a református vallás szerepe Magyarországon. A reformáció gyorsan és széles körben terjedt el itt, de igen erős volt a Habsburg-ház által hatékonyan támogatott ellenreformáció is. ezért az arány megváltozott a katolicizmus javára. Debrecen. Szabó Magda szülővárosa a reformáció egyik fontos központja maradt. AM: Mindig is szórakoztatott engem, ha valamelyik német vagy francia múzeum azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy szervezzünk felmérést az I. világháború utáni trauma megjelenítéséről a lengyel művészetben. Nevezetesen, hogy egész Európát sokkoló döbbenetként érte a katonák ezreinek halála, a lövészárkok, a harci gázok, s később: a rengeteg nyomorék látványa az utcákon, a romokon ünneplő emberek, a megbukott nagyhatalmak, az oroszországi forradalom és így tovább. Az Istenek alkonya és az általános Untergang des Abendlandes.

2 Nálunk minden másként alakult, mi a 123 éves felosztottság után 1918-ban nyertük vissza függetlenségünket. Még ha valaki el is esett, az dulce et decorum est pro patria moń. vagyis nálunk létezett az elesettek kultusza, amin nincs is mit csodálkozni, mert amint az emberek meglátták a lengyel egyenruhás katonákat, az az új idők bekövetkeztének volt a jele, hogy Lengyelországért nyíltan, konspiráció nélkül is lehet harcolni, és hogy Lengyelország feltámadott, ahogy Krisztus is feltámadt sírjából... A II. Lengyel Köztársaság