Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 1. VÁROS. TÖMEG. GÉP. A MODERNIZMUS ARCAI - - Ember a városban

Ember a városban A. Utca, dzsessz, sport B. A modern nő C. A városszörnyeteg D. Munkások E. Lázadás F. Háború BK: „Bennünket ismét az ember érdekel, de nem a felmagasztalt, sem a természeti, hanem a társadalmi ember: a munkás, a paraszt, a polgár úgy. amint él és cselekszik."

12 A modern magyar művészet bölcsői a vidéki művésztelepek voltak, az új formanyelv kialakításában a tájkép, a portré és az akt játszott kulcsszerepet. Még az aktivisták társadalmi lázadását is hagyományos témák közvetítették, egyedül Bortnyik Sándor művein jelent meg a város és a városi ember, a proletár, aki a házak sötét tömegéből nyújtja kezét a nap felé. Uitz az építő munkásság elvontabb jelképét dolgozta ki. A 19. századi örökséget továbbvivő zsánerképek szegényparaszt ábrázolásai mellett csak egy-egy művész, mint Kernstok Károly, Egry József fordult munkásságának egy szakaszában a városi környezet felé. Az első világháborút, a forradalmakat és az ellenforradalmat követő konszolidáció, majd a gazdasági válság nyomán keletkező társadalmi ellentétek időszaka volt az, mikor a modern, ipari nagyváros élete előtérbe került a képzőművészetben, fény- és árnyoldalával, különböző társadalmi csoportjaival együtt. Molnár-C. Pál a modern nagyváros, Budapest életének derűs pillanatait, az „arany húszas évek" polgári világát, a dzsesszkorszak pezsgését ragadja meg fametszeteiben. A virtuóz harántdúcos fametszet-technikával (xilográfia) készült grafikák előzményei sajtóillusztrációk, az £s/-lapok számára készített tusrajzok, amelyek ismertebbé tették a nevét a budapesti közönség előtt, mint kiállításai. Ezek a városi hétköznapok világát spontán módon megragadó, humoros és modern szemléletű tusrajzok képezték az alapját a maradandóbb médiumban megvalósított, önálló műként élvezhető munkáknak. A fametszetekbe átültetett kubizáló és expresszív forma a modern városi életmód, a szabadabb öltözködés, az új szokások és időtöltések derűs, a problémákat kerülő ábrázolását szolgálja. A finom iróniával megörökített kávéházi alakok, sportolók, táncolók, flörtölök, kirándulók alakjai a polgári társasági élet krónikáját rajzolják ki. A sport és a korszerű közlekedési eszközök, az utazás, turizmus divatja a sebesség kultuszát táplálta, amit szellemesen ragad meg A bajnoknő és a Motorkerékpáron. Ideális választás volt Molnár-C. Pál megbízása Szabó Lőrinc Reggeltől estig. Egy repülőutazás emléke című versciklusának illusztrálásával. Fontos szereplője Molnár-C. városi krónikájának a modern, emancipált nő. Az ablakon kinéző nőalak többször feldolgozott motívuma bensőséges lírával telített, a művész azonban többnyire kívülről, iróniával, nem egyszer frivol hangvétellel közelít tárgyához. A magyar grafikában ezidőben Fáy Dezső Bohuniczky Szefi Nők című novelláskötetéhez és Kozma Lajos Török Sophie Asszony a karosszékben című Molnár-C. Pál, Na motorowerze, lata 30. / Motorkerékpáron, 1930-as évek /On Motorcycle, 1930's, 1/55