Bakos Katalin - Manicka Anna szerk.: Párbeszéd fekete-fehérben, Lengyel és magyar grafika 1918–1939 (MNG, Warszawa–Budapest, 2009)

III. KATALÓGUS - 1. VÁROS. TÖMEG. GÉP. A MODERNIZMUS ARCAI - - Az építés eszméje. Konstruktivizmus és geometrikus absztrakció

A Kestner Társaság kiadásában 1923-ban Hannoverben megjelent, hat lapból álló litográfiasorozat, a 6. Kestner Mappa a grafika nyelvén foglalja össze Moholy-Nagy a Bauhaus-időszakot megelőző berlini korszakának eredményeit. Moholy-Nagy absztrakt kompozícióinak egyéni sajátossága ebben az időben a transzparencia problémája. A semleges háttérben lebegő alakzatok Malevics szuprematizmusának rokonai, az egymáson áttűnő. egymáson átható formák az expreszszionista építészek üvegarchitektúra elméletének hatását mutatják festészetben és grafikában. A racionális logika, a technika tisztelete és a formai ökonómia érzékenységgel, kiegyensúlyozó harmóniával párosul Moholy-Nagy művészetében. Az anyagok, a tér és a fény hasonló viszonylatai jelennek meg a művész egyidejű és későbbi plasztikus munkáiban, anyagkonstrukcióiban is. 1922-ben a MA Üvegarchitektúra címmel közölte Moholy-Nagy egy színes grafikáját, mely egyéni változatként beilleszkedik az aktivisták képarchitektúrái sorába. Peri László grafikáit többször közölte a Der Sturm, és a folyóirat kiadásában jelent meg 12 lapos linóleummetszet mappája 1923-ban. Ennek utolsó darabja egy három elemből álló együttes, amely az 1923-as Grosse Berliner Kunstausstellung-on bemutatott faldekorációs terv előképe. A Wandgestaltung feliratot viselő litográfia ennek a 17 méteresre elképzelt faikiképzésnek 1963-as replikája. Peri tevékenységében különösen érzékletesen nyilvánul meg, hogy a képarchitektúra voltaképpen univerzális jelrendszer, amely különböző méretekben, dimenziókban, médiumokban érvényes lehet. Peri, aki eredetileg kőműves volt, aztán képzőművészel mellett építészettel is foglalkozott, kedvelte a beton rusztikus anyagát. Nemcsak papírmunkaként képzelte el, hanem színezett betonreliefekként is megvalósította képi ötleteit. Tömör, szigorúan felépített, síkszerű linóleummetszetei jelszerű alakzatok, akár zárt, statikus, akár nyitott, dinamikus formák. A falból finoman kiemelkedő betonreliefek között - így a Wandgestaltung terven is - dominálnak az áttört, néha szinte a repülés érzetét keltő alakzatok. A betonreliefek ugyanazt a fekete-vörös-szürke színakkordot követik, mint a grafikák. A társadalmi utópiák háttérbe szorulásával a konstruktivizmusban eredendően jelenlévő „építés" gondolat és az új médiumok kísérletező felfedezése a gyakorlat szférájában, a tényleges környezettervezésben érvényesült. A manifesztumokat és az absztrakt kompozíciókat a MA hasábjain is felváltották az építészet, a film, a fotó és a színházművészet alkotásai. Amikor Kassák hazatérése után, 1926-ban megalapította Dokumentum című folyóiratát, a konstruktivizmusnak a gyakorlati tervezőmunkában való alkalmazását közvetítette Magyarországra. Absztrakt képzőművészet AM: A két világháború közötti avantgárd az akkori művészeti életnek csupán jelentéktelen részét képezte, annak ellenére, hogy az idő perspektívájából olykor úgy tűnik, hatalmas kiterjedésű és nagy horderejű vonulat volt. Ez az elképzelés akkor alakult ki, amikor, a szocreál korszaka után. az immár változatosabban öltözködő (közkedveltté lettek a színes zoknik és a nyersgumi talpú cipők), Bobby Fisher (az egyetlen amerikai sakkozó, aki konkurenciája lehetett az oroszoknak) sikereit csodáló vagy épp Picasso reprodukciót a falra akasztó emberek kifinomult játékokat űztek a hatalommal. Mai meggyőződésünkben, miszerint az avantgárd oly népszerű volt. közrejátszhatott az újítási vágy és a haladásba vetett modernista hit, hiszen akkoriban még csak fel sem ötlött senkiben, hogy megkérdőjelezze mondjuk Darwin elméletét, a vallás pedig a nép ópiumának számított. Tény, hogy az európai avantgárdnak nemzetközi jellege volt, de az egyes országok hagyományai, történelme révén mindenütt nemzeti színezetet kapott. Lengyelországban az új művészetfelfogás első nagy áttörése a formistákhoz kötődik. A kritika és a társadalom általában elutasította a korszerű művészetet, amelyet így csak azok művelték, akiket belső meggyőződésük, és nem kívülről jövő divathullám vezérelt. A művészek egy része