Mikó Árpád – Verő Mária - Jávor Anna szerk.: Mátyás király öröksége, Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16–17. század) 2. kötet (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2008/4)

Tanulmányok - RIDOVICS ANNA: A habán kerámia a 17. században

Kovicii 1962;HF.RHPEI 1965; LANDSFELD 1970; BUNTA 1973; KATONA 1974; KATONA 1983; KYBALOVÁ - NOVOTNÁ 1982; KRESZ 1991; KATONA 2001; PAJER 2001; HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005; Habán mítosz 2007. 3 Ezért első képviselőik felnőtt korban újra keresztelkedtek (innen az anabaptista elnevezés). 4 LANDGRAF ADÁM:A haba födélnek azaz agyaggal öszvetapasztott szalmafödélnek megmagyarázása... Eger 1772; LANDGRAF ÁDÁM: Habán fedél, avagy egy igen használatos, szalma és agyagból öszveszerközetett héjazat nemének leírása... Pozsony 1772, 1773-ban újra lenyomatott és Sopronban 1772-ben. 5 KATONA 2001,30-34,68-69. 6 Fazekasokat nem említenek a hosszú fekete ruhájukról kalugyereknek (a görög-keleti papokat nevezték így eredetileg) nevezett anabaptisták között, csak többnyire ácsokat, asztalosokat, pintéreket, takácsot. A regesztákból idéz KATONA 1983, 127-130. 7 Bethlen Gábor és a baptisták. Alvinci kéziratok, 1623-1644. Szerk. ZÁGONi JENŐ. (Baptista levéltári kiadványok, 1.) Budapest 2003. 8 KATONA 2001,63-71. 9 ROMÁN 1959; DETSHY 1972, 124-135; KATONA 1974,46-51; NÉMETH 1984,12, 7-22; KATONA 2001, 72-82. 10 KATONA 2001,89-92. 11 HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005, 294-295; KIRNER 1937. 12 KATONA 2001,150. 13 KATONA 2001,149. 14 HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005,93. 15 KATONA 2001,147. 16 KATONA 2001,150-151. 17 BUNTA 1973, 35: Brandenburgi Katalin és I. Rákóczi György közötti hagyatéki per iratai 1629—1631 nyomán. 18 KATONA 1969,604. 19 Debreczeni Tamás pataki uradalmi tisztviselő leveléből „Az savanyú víznek való korsokban ma égetnek hatot ki ez tökéletlen úy Keresztének és mingiarast kükön küldöm" idézi: NÉMETH 1984, 12, 14. 20 KATONA 1969,604. 21 Teleki Mihály uzdiszentpéteri házának összeírása: B. NAGY 1973, 149— 150, idézi: Kiss 2002,53. 22 Héderváry Katalin, özv.Viczay Jánosné 1682-es hagyatéki leltára szerint a Kőszeg közelében fekvő tömördi kastélyban állt egy pohárszék forma régi almárium, benne ,,Uj keresztény öreg fejér tálak No. 20., hozzájok való tányér No. 33., Gyümölcsnek való csésze No. 12., Gyertyatartó cserepes No. 2., Négy levesnek való csésze és kenyőnek való két fehér fazekacska mindazon új keresztényi fejér munkából". A 17. század második felétől szerepel a leves az étrendben, and a csésze, tányér új típusú használatát is szükségessé teszi. Khuen-Héderváry Levéltár, Hédervárott ..Draskovics". Fascia 72. Nr.l3. RADVÁNSZKY 1986,1,187, II, 372-373. 23 Az ónmázas edényben a 1 8. századi adatok alapján nem csak vizet, savanyúvizet tartottak, hanem égett bort is. Sőt: „Az asszonyok... Ittak ugyan, de igen ritkán bokályokból is, kivált sert" (1736). Itt feltehetően a bokály szót ónmázas korsó értelemben használták. SZABÓT. 1976, 967. 24 A Batthyányak levéltárából ismert a rohonci Patika ház számos „Uy Köröztien földbul czinalt" edényből álló berendezésének inventáriuma 1635-ből: „Uy Köröztienj edény födelestül n 106, Uy Köröztienj földbul czinalt hordóczkak (...) n 6, Uy Köröztienj feier cheze n 30, Lictariomnak való Kek chezek 18, Föld Uy Köröztienj medence 3, Föld Uy Köröztienj kosár 3, Föld Uy Köröztienj gyertíatarto 11, Uy Köröztienj Kék likas iskattula 1, Föld Uy Köröztienj tanier 123, Uy Köröztienj feier, kek és s zöld tálak n 14" (KATONA 1969, 601.) 25 1678 - 117 fedeles fazék, 1680 - 230 db mázas bokályedény, 1682 - 73 db fekete mázas fazék fedőstül, 10 db korsó, 68 db bokály, 1683 - 50 db fekete mázas fazék, 40 apró zöld mázas csupor, 30 db sárga mázas lábos, 624 darab tál. 1688. az újkeresztyének újévi ajándéka bokálly edények, 9 fehér mázas tál, kék 2 db. Idézi az adatokat BUNTA 1973, 31. SzÁDECZKY 1911 nyomán. 26 B. NAGY 1970, 151-157; BUNTA ? 973, 57. 65-75; KATONA /974,133144; FELD 2002/3,45- 49. 27 BUNTA /973,67-74; KATONA 1974,136-144; SZABÓT. 1976,967-971. 1733-as adat szerint a bokályok igen változatos formájúak, díszítésűek lehettek: „Ajakas bokály, bokaly fazék, on fedelű czapas bokálly, virágos szoros szájú fedeles bokály, Kis Kanna forma bokálly, Kék virágos ejteles bokálly, eget boros bokálly korsó"; KATONA 2001, 106-114. 28 Gyulafehérvár (1623-1624), Sárospatak, Gyalu, Fogaras (1638-1642). 29 SZABÓT. 1976,971. 30 BORSOS 1974, 97-98; KATONA 1983, 64-65, a borító réteg ónmáz; BALLÁ GABRIELLA tárgyleírásai: Reneszánsz és manierizmus 1988, 158— 159; VARGA 1989,11—12. Varga Vera szerint a második réteg nem ónmáz, hanem opak fehér tej- vagy csontüveg, ahogy a korábbi kutatók gondolták. 31 Arról, hogy az újkeresztyének maguk milyen edényeket használtak az úrvacsora vételekor, nincsen ismeretünk. 32 NÉMETH 1984, 12, 14-15; RJDOVICS 2002,68. 33 Késői, 18. századi adat az eklézsia saját megrendeléséről is tanúskodik. „Egy ónos bokáj kanna (...) Szent Gericzei Unitaria Ekklesia költségével 1783." SZABÓ T. 1976, 970. 34 Az IHS-monogram Jézus görög nevének rövidítéséből származik, a késő középkorban a dominikánus és a franciskánus rend által különösen kedvelt szimbólum volt. A három betű jelentése népszerű latin nyelvű értelmezése szerint „Iesus Hominum Salvator", azaz Jézus az emberek Megváltója. A 16. század második felétől a jezsuita rend címerébe emelve saját emblematikus jelvényeként használta a monogramot, új értelmezéssel bővítve jelentését. „Iesus Habemus Socium", azaz Jézus a mi szövetségesünk vagy „Iesus Humilis Societas", azaz Jézus Alázatos Társasága. 35 Korsó 1659: Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Itsz.: 1892/75. KATONA 1974, 120; tál 1695: Habán mítosz 2007, 70. 116. szám; tál 1712: Habán mítosz 2007, 73,122. szám. 36 TAKÁCS 1986,43. 37 KATONA 1983, 118-125; KATONA 2001, 145-151: 1612-es, 1641-es, 1650-es rendtartások szövege; HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005,9,9293, 289—290: az 1584-es és 1588-as rendtartás szövegének angol nyelvű fordításával, Hafnerordnungen 1584, 1588, 1594, 1612 (az 1612-es rendtartás angol fordításával). 38 BUNTA 1973,28. 39 1641 Dejthe: KATONA 2001, 149. 40 1584 Pausram, Morvaország: HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005, 92-93; 1612. dec. 11. Gostl: KATONA 2001, 148. 41 Az 1612-es ószombati rendtartás felszólítja a fazekasokat, hogy a munkavezetőknek minden mázukat, festéküket - akármilyen (színű vagy receptű) legyen is az - saját ónjukat és ólmukat adják át és ne legyen arra lehetőség, hogy maguk hasznára dolgozzanak, vagy más új formákat próbálgassanak. Ha szükségük van az anyagra, kérjék közvetlenül a munkavezetőtől. Ezek szerint még a drága ónból is volt kezdetben saját tartalék. HORVÁTH - KRISZTINKOVÍCH 2005, 290. 42 WARTHA 1892, 214-219. Wartha publikált először részletet a naplóból. Az eredeti kézirat elveszett. 43 Katona Imre a méretegyezések és a bonyolultabb formai megoldások alapján feltételezte, hogy a tárgyak egy része sokszorosítással, öntéssel, préseléssel készült. KATONA 1974, 85-86. Az újabb kutatók azonban eltérő véleményen vannak, vö. BALLÁ GABRIELLA - RADVÁNYI DIÁNA: Néhány sor a habán kerámiatárgyak készítés-technikájáról. In: Habán mítosz 2007,24.